Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)

II. Fejezet. Ipari találmányi szabadalmak

lilán F Ferenc trónraléplével sem szenvedeti változási, sőt í. Ferenc hosszú uralma a 1 a11 vállozallannl fennmaradt, miről nemcsak az iparjogvédelem iráni lamisíloll érdeklődése tesz bizonyságot, hanem az a törekvése is, hogy az ipari jogvédelmet mindenkép kifejleszteni és kiépíteni akarta. Énnek egyik bizonyítéka volt, hogy 1794-ben udvari rendeletben2 körülírja, mi legyen a kizárólagos szabadalmak tárgya, megállapítja, hogy kizárólagos szabadalmak csakis új gé­pekre, avagy hasznos gyártmányokra adományozhatok, vagy akkor, hogyha sikeres eredménnyel kecsegtető termékek termelése vezet­tetik be. avagy ha új, az ipart előmozdító vállalatok létesülnek. Az 1798. évi június hó 30-án kell legfelsőbb elhatározásával pe­dig elrendeli, hogy a találmányok ú jdonságának mérlegelésénél csakis a birodalmon belőli újdonság kívánandó meg. Ezeknek a feltételeknek a megállapítása lassanként módot adott a találmány követelménye és a követendő eljárás szempontjából irányadó alapelvek kifejlesztésére is. Ily módon, mint láttuk, az ú j­donság fogalmánál nem a teljes újdonság váll irányadóvá, hanem csak az, hogy a szóban levő találmány a birodalom halárain belül új-e? Ehhez azonban szükségessé vált a találmány az iránti vizsgálata, hogy az tényleg nem áll alkalmazásban, a mit az egyes tartományi gyári felügyelők végeztek. Ez a vizsgálat azonban a találmány lénye­gének közlését feltételezte a hatósággal. Mivel pedig ez a feltalálóra hátránnyal járhatott, bevezette a kizárólagos szabadalmak feltételes odaígéréséi, azaz azt, hogy a kizárólagos szabadalom csakis abban az esetben fog adományoztatok hogyha a találmány a leírás teljes közlése után ú jnak Lalái tátik. Ezt lényegileg másnak, mint ideig­lenes jogvédelemnek tekinteni nem lehet. Ennek hatálya a találmány elsőbbségének megóvása mellett az erre vonatkozó legfelsőbb el­határozásnak a kizárólagos szabadalomért folyamodó kezéhez tör­téni kézbesítésétől számítandó egy évre terjedt. De a tapasztalat tanúsága szerint még az ily képen végzett elő­vizsgáiéi mellett is előfordult, hogy már ismeri tárgyak szabadalmaz­tattak. Ezért a szabadalomlevelekbe oly záradék bevezetését kezdet­ték meg, amely szerint a kizárólagos szabadalom csakis abban az esetben érvényes, ha senki sem volna képes beigazolni, illetőleg be­bizonyítani azt, hogy a birodalomban volt már hasonló, a szabadal­mazandó tárgytól lényegében el nem térő tárgy. A végből, hogy felmerülhető jogviták esetében a döntés meg­bízható alapon történhessék meg. immár az is megköveleltetett, hogy a találmány pontos leírása és rajza a kezelés magyarázatával együtt az oltalom első évén belül lezárva beadassék. Azokat a kizárólagos szabadalmakat, a melyeket egy éven át nem gyakoroltak, nem tekintették adományozottaknak és azok meg­szűnését nyilvánosan kihirdették. Ezl az egyévi határidőt azonban indokolt kérelemmel meg lehetett hosszabbíltatni. sőt az még mindjárt az adományozásnál is másfél, egész háromévi időtartamban álla­píttatott meg. A szabadalom tulajdonos mindenkor jelenteni tarto­zott az országos kormánynak azt a helyei, a hol a gyakorlatba vétel megtörtént, hogy annak helyessége bármikor ellenőrizhető legyen. 2 Kelt dec. hó 24-én. 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom