Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)
II. Fejezet. Ipari találmányi szabadalmak
Ezek melleit azonban még mind a X\ IIí-ik század végén, mind pedig a XIX-ik elején is. az adományozott kizárólagos szabadalmakat egyrészt a legkülönbözőbb teltételekhez kötötték, másrészt pedig azok tulajdonosait még sokféle előjogokkal is ruházták lel. Ep úgy, mint a kizárólagos szabadalmak adományozása, azok meghosszabbítása is kizárólag az uralkodói kegy ténykedése volt. mi mellett az utóbbit csakis az összes viszonyok alapos mérlegelése után engedélyezték. Külföldi eredmények hatására 1798-ban nyilvánult meg első ízben a törekvés a kizárólagos szabadalmak ügyének rendezésére a nélkül azonban, hogy az eredményre vezetett volna. Közben felmerült összeütközések kívánatossá telték, hogy a kizárólagos szabadalmak adományozásánál felmerülő alapelvek és szabályok tekintetében bizonyos szabványok létesüljenek. Ennek hatása alatt adta ki az uralkodó az 1802. évi aprít hó 1 l-én kelt udvari rendeletét, melynek folyományaként jött létre évek múlva az első. 1810. évi január hó 16-án szentesített osztrák szabadalmi törvény. Ez a törvény Magyarországon ugyan kihirdetve nem volt. de mivel ennek a törvénynek alapján a kizárólagos szabadalmak vagy az egész birodalomra, vagy csak egyes tartományokra, sőt még meghatározott kerületekre is engedélyeztettek, kétségtelen, hogy ez a törvény Magyarországra vonatkozólag is alkalmaztatott, mivel ennek alapján 1 szabadalomlevél állíttatott ki. a melyek egyike Magyar- országra vonatkozó volt. Ezért tartjuk kívánatosnak legalább röviden annak ismertetését is. Az szerint: 1. A kizárólagos szabadalom adományozása felségjog, a mely leginkább gépekre és mechanikai találmányokra adományozta tik Adományozható kémiai találmányokra is. ezek adományozásánál azonban nagy körültekintéssel kelt eljárni, mivel ezek jellemzése nehézségekkel jár. A mezőgazdasági tárgyakra azonban a kizárólagos szabadalom adományozása ki van zárva. 2. A kizárólagos szabadalom a kihirdetés napjával lép teljes hatályba. Annak tartama eredetileg a szabadalomlevél kiállításának napjával kezdődött. Ebben az időben a kizárólagos szabadalom levele a díjak és illetékek lerovása után állíttatott ki. úgyhogy ily képen a kizárólagos szabadalom tulajdonosa a saját önkénye szerint hosszabbíthatta meg kizárólagos szabadalma időtartamát, a mi visz- szásságokra vezetett. Ezért, de még azért is. mivel a kizárólagos szabadalom tulajdonos jogait az állami közigazgatásnak már az adományozás napjától kell védenie, az 1818-iki év elejétől a kizárólagos szabadalom kezdő napjául a legfelsőbb elhatározás keltezési napja állapíttatott meg. 8. A kizárólagos szabadalom hatálya vagy az egész birodalomra, vagy egyes tartományokra, avagy kerületekre terjedt ki. illetve ado- niányoztatoll legfeljebb Í0 vagy ennél kevesebb számú évre. I A kizárólagos szabadalom tulajdonosa tartozik annak teljes gyakorlását az esetenkét megállapított időben megkezdeni, azt teljes egy éven ál a kizárólagos szabadalom különbeni megszűnésének lerA Kereskedelmi udv. bizottság erre vonatkozó határozata ISIS. évi január hó 21-én kelt.