Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)

I. Fejezet. Gyári szabadalmak - Régibb gyári szabadalmak

és kézművességének szüksége van, vagy amelyek az ország más lakosai hasznára válhatnak, továbbá amelyeket vagy ő maga fogyaszthat el és alkalmazhat, vagy másoknak, akiknek erre szükségük van, eladogathat vagy elcserélhet, azonban leróva a behozott vagy kivitt dolgok után a jogos királyi és országos harmincadunkat. A saját maga, úgyis mind a cselédei és lakói, szolgái kielégítő szükségletéről, saját maga élelmiszereiről és italairól való gondoskodás neki és említett övéinek sértetlenül épségben marad.

De szabad lesz még a gyapjú minden fajának, selyemnek, teve- és kecskeszőrnek, harisnyáknak, övéknek és bármiféle más tárgyaknak, elsősorban úgy a közönséges és közepes minőségű posztóknak, ezeknek bármily áru legfinomabbjainak és még azokénak is, amelyeket németül Zeuge«-nek (azaz szöveteknek), az ú. n.

Kronrass -nak1, a rásának2, mezolum-nak3, cardis-nak4, cameloL-nak5 *, sarschel- nekG, grobgrün-nek7, crepon-nak8, gukiet-nek9, flórnak és a többi bármily fajú és minőségű, akár gyapjú, akár selyem árunak úgy közönséges, mind finomabb és állandóbb festékkel festése is, az szerint, amint azt a posztó ára megengedi.

Úgyszintén minden egyes posztónak minősége és faja szerint nyírással és simítással egyenletesre, vagy közepesre, vagy a legfőbb tökéletességre, szépségre és jóságra kikészítése is. Végül szabad legyen neki a készített, festett, csinozoti bármily fajú és minőségű úgy bel-, mind külföldi közönséges, közepes minőségű, legdrágább és legjobb posztókat vagy a városokban, mezővárosokban, falvakban a vásárokon kívül, vagy a heti és országos vásárokon egész Magyarországban és kapcsolt részeiben, és más időkben is naponta úgy magában a műhelyében, mind azon kívül úgy a belföldieknek, mind a külföldieknek, földmíveseknek, polgároknak, kereskedőknek, nemeseknek, zsidóknak és bárkinek is eladogatni és bármi módon egyenként tovább adni, vagy más anyagokkal, árukkal, terményekkel, gyapjúval, borral és egyéb bármily dologgal és árucikkel elcserélni és az ily kereskedelmet vásárlással, eladással és \cserével a saját és más akár kül-, akár belföldi árucikkeivel a magyar Szent Koronánk országai határáig kiterjeszteni.

Utoljára még sértetlen legyen az a joga is, hogy egész magyar királyságunk és kapcsolt részei területén minden, vagy a tetszése szerint annyi városban, vagy bármely városban, akár királyi, akár más városunkban boltokat és sátrakat vásárolhasson, vagy bérelhessen, amelyekbe posztóit és áruit szállíthatja, berakhatja, tarthatja és sértetlenül megőrizheti és nemcsak vásár idején, hanem még vásárokon kívül is akárkinek olymódon és szabály szerint árusíthassa, továbbadogathassa, vagy elcserélhesse, amiként, vágj' amely szabály szerint és nem

1 A Kronrass: a rása egy neme, különösen az angol jó minőségű. Grimn német nyelvi szótára szerint Tuchrasch-nak is nevezték.

2 Hasa: annyi mint pannus rasus és Haséba, elnevezése: Arras városától származik. A régi magyarságba rása névvel ment át.

1 Mezolum: a mezzolani ital ici rövidítéséből ered, a. m. két nyíretű gyapjú.

4 Cardis=Kardisz: Grimm német nyelvi szótára szerint gyapjúszövet női ruhához.

5 Camelot=I\amelolt szövet, a. m. angora fésűsgyapjúból vagy teveszőrből, készült vászonkötésű szövet (Révai lexikon). Ma de laine ou de poil de chevre (Larousse).

fi Sarchet =- sarsetum = pannus lynoxylinus = saja vagy saya, a. m. finom posztó.

7 Grobgrün: talán Gros graine, a régibb időben nápolyi vastag selyem.

8 Crepon=Krepon: fodros, illetve hullámos felületű női fésűs gyapjú ruha kelme (Révai lexikon), Larousse szerint étoffé de laine croisée.

9 Guinet: régi szótár szerint: indus karton.

29