Bergl, Alexander (szerk.): Patent Kalender 1897 Wegmeiser für Patentbesitzer und Erfinde (Budapest, 1897)
I. RÉSZ - Szabadalmi törvényünk
88 — állapítandó meg. A kártérítés iránti per folyama az államnak fentemlített használati jogát meg nem akaszthatja. 14. Habár az állam közérdekű fontos találmányokat egyese k számáa szabadalmazza, mégis az állam érdekeivel nem volna összeegyeztethető, hogy a feltaláló .«-zabadalmazott találmányát bizonyos állami közczeloktól elvonhatná, ennélfogva a kereskedelemügyi ministernekbiztosittatik a jog ily természetű találmányt de csakis a hadsereg, honvédség es haditengerészet vagy az állami egyedáruság czéljaira fS ez esetben is csak állam részére megfelelő kárpótlás mellett igénybe vehesse. A kárpótlás összege vagy egyezség utján vagy a bíróság által állapittatik meg, az eljárásnál a kisajátítás elvei nyernek alkalmazást. Magától értetik hogy mások irányában a feltaláló szabadalmi oltalma érvényben marad. Ha a szabadalom megsemmisittetik az esetleg még ki nem fizetett kárpótlás elesik, ha azonban a szabadalom csak a dijak még nem fizetése miatt szűnt meg, a kárpótlási igény fenmarad. 15. §. Az, a kinek belföldön rendes lakhelye nincsen. szabadalmat csak akkor nyerhet és az abból eredő jogokat csak akkor érvényesítheti, ha hitelesített és a szabadalmi hivatalhoz bemutatott különös meghatalmazással elátott, belföldön lakó képviselőt nevezett. Az ilyen képviselő jogosítva van arra, hogy megbízóját a szabadalmi hatóságok és bíróságok előtt képviselje, hogy a szabadalom bejelentésére, föntartására és büntető eljárás megindítására vonatkozó indítványt tehessen és hogy keresetekre hozott és másnemű határozatokat átvehessen. A külföldön lakó szabadalom-tulajdonosok ellen indítandó perekben azon bíróság illetékes, melynek kerületében a képviselő lakik; lia pedig képviselője nincs: a szabadalmi hivatal székhelyére nézve illetékes bíróság. Ha a külföldön lakó szabadalom-tulajdonos belföldi megbízottja a megbízásról lemondott vagy fel nem található és a szabadalom tulajdonosa új megbízottat nem is tartalmazta, hogy oly találmányokra, melyek közhasznossága oly mérvű, miszerint a közérdek azt kívánja, hogy azok közvagyonná váljanak, szabadalmak ne engedélyeztessenek. Midőn a lombárd-velenczei tartományok Ausztriához jutottak és ott már a franczia rendszer be volt hozva, szüksége mutatkozott annak,.hogy az egész birodalomra egyforma elveket állapítsanak meg. Enélt'ogva az 1820. évi deczember 8-án kelt rendelet, úgy mint a későbben 1882. évi márczius 31-iki, végre az 1852. évi augusztus 15-iki újabb tői vények is a tiszta bejelentési rendszeren alapultak. Austriának ez időszerint uj sza-
