Bergl, Alexander (szerk.): Patent Kalender 1897 Wegmeiser für Patentbesitzer und Erfinde (Budapest, 1897)

I. RÉSZ - Szabadalmi törvényünk

nevezett, vagy ha a belföldön lakó szabadalom-tulajdonos külföldre költözött, vagy általában fel nem található : a szabadalom-tulajdonos képviseletére a szabadalmi hatóságok és a bíróságok ügygondnokot neveznek ki.

15. A képviselő ellen intézendők a szabadalomra vonatkozó összes keresetek, melyek vagy a szabadalmi hatóságnál, vagy más bíróságnál indíttatnak és 0 ezen kézbesítések átvételére kötelezhető. A német törvény a jelei szakaszhoz hasonló intézkedést tartalmaz, de ügygondnok kinevezéséről nem gondoskodik és ennélfogva intézkedései sánktióval alig bírnak.

Az ügygondnok kirendelése tekintetében 1. 1868 • LIV. t. ez. 268 ^-át.

16. § Oly külállam honosai ellen, a mely állam honosaink irányában a szabadalmi oltalom tekintetében a viszonosságot el nem ismeri, a kereskedelemügyi minister visszatorlási intézkedéseket rendelhet, melyeket azonban az országgyűlésnek bejelenteni tartozik.

16. >. Hasonló intézkedést tartalmaz a német törvény, csakhogy ott a birodalmi canczellár a szövetségi tanács hozzájárulásával intézkedhetik.

III. FEJEZET.

A szabadalmak tartama, megszűnte, megvonása és megsemmisítése.

17. §. A szabadalmak a találmány bejelentésétől számítandó 15 évi időtartamra adományoztatnak.

Pótszabadalmak (7. §.) a törzsszabadahnakkal egy- időben járnak le.

Az önállóvá vált szabadalmak érvényességének ideje a törzs-szabadalom bejelentésének idejétől számit. Az önállóvá lett pótszabadalom a lejárat és a díjak összege tekintetében a törzs-szabadalom helyébe lépettnek tekintendő.

badalmi törvénye van, mely az elővizsgálaton alapul. Ezen törvény azonban csak a kihirdetéstől számított 3 éven belül fog életbe lépni.

A mi végre hazánkat illeti, a magyar udvari kancze- ária az 1820. évi osztrák szabadalmi rendeletet a magy. kir. helytartó-tanácsnak kiadta, mely a maga részéről ezen szabályokat 1822. évi augusztus 21-én 6137 sz. a hazai öszzes törvényhatóságokkal közölte. Ezen rendeletet, mint alkotmány ellenesesen keletkezettet, az ország nagy visszatetszéssel fogadta. Az 1825—27-iki országgyűlésen megjelent követek utasításaikhoz képest tiltakoztak is ellene és tiltakozásukat felvették a gravamenek 45. pontjába.