Bergl, Alexander (szerk.): Patent Kalender 1897 Wegmeiser für Patentbesitzer und Erfinde (Budapest, 1897)

I. RÉSZ - Szabadalmi törvényünk

1895. XXXVII. törvényczikk a találmányi szabadalmakról.*)

(Szentesítést nyert 1895. évi julius hó 7-én.) Kihirdet- tetett az »Országos Törvénytár« 7-ik számában 1895. évi julius hó lT-én.

Jegyzetekkel ellátta Dr. Neuman Ármin

egyetemi tanár, ügyvéd.

I. FEJEZET.

A szabadalmak tárgya.

1. §. Szabadalmazható minden új találmány, mely iparilag értékesíthető.

1. A szabadalmak tárgya. A törvény két rendbeli kelléket álliit fel valamely találmány szabadalmazására, és pedig az újdonságot es az ipari ért-kesithetest. A mi az első kelleket illeti, annak közelebbi fogalmát a 3. g-ában negative határozza meg.

Az ipari értekésithctes abban áll, hogy a találmány anyagi használatra alkalmas legyen. Ennélfogva például egy számadási vagy kimutatási rendszer, legyen az még olyan elmésen egybeállitva, nem szabadalmazható, ha annal ipari munka egyáltalán nem, vagy csak az ismeretes eszközökkel jön alkalmazásba.

Ipari értékesítés tágabb értelemben veendő, beleértve tehát a bányászati es földmivelesi ertekesitest is.

*A találmányok oltalmának czélia egyfelől a feltaláló szellemi és anyagi munkájának jutalmazása, másfelől, hogy annak gyümölcsei az összességnek biztosíttassanak.

Szabadalmi törvényekre legelőször Angliában akadunk, a hol már az általános polgári törvények szerint a korona jogosítva volt uj találmányok érdekében kizárólagos jogokat adományozni. De ezen szabadalmak már több ízben panaszokra szolgáltattak okot és midőn nevezetesen I. Jakab király uralkodása alatt tömegesen adattak ki, nemcsak mindenféle iparczikkek előállítására, de még számos czikkel való kereskedésre is. az 1623. év