Bergl, Alexander (szerk.): Patent Kalender 1897 Wegmeiser für Patentbesitzer und Erfinde (Budapest, 1897)

I. RÉSZ - Szabadalmi törvényünk

— 70 —

Az ipari ertékesithetés kelléke nem terjed ki egyszersmind a találmány czélszeriisegére es kivaló hasznosságara is. Ennélfogva csak az ipari czélokra általában hasznavehetetlen és a gyakorlatilag nem alkalmazható találmány záratik ki a szabadalmi oltalomból, valamint mindazon találmányok melyek mint tudományos elvek, pénzügyi tervezetek stb. az iparban közvetlen nem alkalmazhatók.

Az eddigi törvény 1. -í-a szerint nemcsak minden uj találmány, hanem minden uj felfedezés vagy javitás, melynek tárgyát uj iparczikk, uj előállítási mód kepezi, — szabadalmazható. Uj pedig ezen törvény szerint a találmány, felfedezés vagy javitas akkor, ha a szabadalom kerehnezéseig belföldön gyakorlatba veve vagy közzétett nyomtatvány által ismeretes nem volt.

2. §. Szabadalom nem engedélyezhető oly talál- mán yra :

1. melynek gyakorlatba vétele törvénynyel, rendelettel vagy a közerkölcsiséggel ellenkezik ;

2. mely a közös hadsereg, haditengerészet vagy a honvédség hadképességének emelésére szükséges hadi fegyverekre, robbanó- vagy lőszerekre, erődítésekre vagy hadi hajókra vonatkozik, a mennyiben a szabadalom megadása ellen a 31. §, 2-ik bekezdésében foglalt határidő alatt a kereskedelemügyi miniszter tiltakozik ;

3. tudományos tantételekre és elvekre, mint ilyenekre ;

4. emberi és állati élelmezésre szolgáló czikkekre, gyógyszerekre és oly tárgyakra, a melyek vegyi utón állíttatnak elő ; ezek előállításánál alkalmazandó eljárás azonban szabadni mazható.

2. Az 1. pontban nincs kimondva, hogy ,,állami egyedárűság** gyakorlatba vételével ellenkező találmányra szabadalom egyáltalán engedélyezhető ne legyen, hanem ily találmányra adott szabadalom hatálya auy- nyiban van korlátozva, hogy az állam részéről kellő kárpótlás mellett ki- sajátitliató (1. 14. ?.-t).

A jelen szakasz 1, 3 és 4 pontjaiban foglalt találmányok a törvény 33. íj-a értelmében a szabadalmi hivatal bejelentési osztálya által hivatalból visszautasítandó, ellenben a 2. alattiakra nézve a bejelentés közhírre teparlamenti acta mindennemű egyedáruságot teljesen érvénytelennek nyilvánított és csak kivételkép állapította meg, hogy ily érvénytelenség nem vonatkozhatik oly szabadalmakra, melyek legfeljebb tizennégy évre valamely tárgy vagy készítési mód valóságos és első feltalálójának engedélyeztetnek.

De ekkor a szabadalmak reformja már általános óhajt képezett, mely az 1835 évi szeptember 10-én szentesített törvény ált 11 teljesült. Lényegtelenebb módosítások következtek ugyan be még 18ti—1848 és 1851. évben, azonban csak 1852. évben sikerült valóságos reformot keresztülvinni, a szabadalmi ügyet módosító

I -^t<:, ■ ’