Benke Zsófia (szerk.): Magyar iparjogvédelmi dokumentumok a régmúltból (Budapest, 1998)
Iparjogvédelem a Szabadalmi Hivatal működése idején 1896-1920 - A koszakra vonatkozó forrásanyag
117. 1908:LV. te. A kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Őfelsége uralkodisa alatt álló többi országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten, 1907. évi október 8-án kötött és az 1908. évi XII-ik törvénycikkbe iktatott szerzó'dés XVI. és XVII. czikkeinek kiegészítése tárgyában létrejött pótszerződés becikkelyezéséről Magyar Törvénytár 1908. évi törvénycikkek Franklin Társulat, Budapest, 1909,1239-1243. p. Az 1009- sz. miniszteri indokolás, a közgazdasági bizottság 1014. sz. jelentése Képviselőházi Irományok 1906-1911, XXX. kötet, 435-438, 452—453- p. Képviselőházi általános és részletes tárgyalás: 390. sz. országos ülés Képviselőházi Napló 1906-1911, XXII. kötet, 310-311. p. 118. 1911:XI. te. A szabadalmazható találmányoknak, a mintáknak és a védjegyeknek kiállításokon való időleges oltalmáról Magyar Törvénytár 1911. évi törvénycikkek Franklin Társulat, Budapest, 1917,427-430. p. A 240. sz. miniszteri indokolás, a közgazdasági bizottság 251. sz. jelentése Képviselőházi Irományok 1910-1915, IX. kötet, 114-116, 185-187. p. A közgazdasági bizottság kézírásos jelentése K 2-A-X1V.5.-40 (1911) Képviselőházi általános és részletes tárgyalás: 135. országos ülés Képviselőházi Napló 1910-1915, VI. kötet, 420-421. p. 119. 1912: LV. te. A tengerészeti ügyekben való bíráskodás tárgyában, továbbá a találmányi szabadalmakról szóló 1895:XXXVII. te. és a m. kir. közigazgatási bíróságról szóló 1896:XXV1. te. módosítása tárgyában Magyar Törvénytár 1912. évi törvénycikkek Franklin Társulat, Budapest, 1913, 636-638. p. 331- sz. miniszteri indokolás Képviselőházi Irományok 1910-1915, XI. kötet, 330-332. p. 120. 1913:VIII. te. Az ipari tulajdon védelmére Washingtonban 191I. évi június hó 2-án aláírt nemzetközi megegyezések becikkelyezéséről Magyar Törvénytár 1913- évi törvénycikkek Franklin Társulat, Budapest, 1914,65-83. p. A 750. sz. miniszteri indokolás (1. a 74. oldalon), az igazságügyi bizottság 756. sz. jelentése (1. a 75- oldalon), Képviselőházi Irományok 1910-1915, XXV. kötet, 195-268. p. Képviselőházi általános és részletes tárgyalás: 446. országos ülés (I. a 75. oldalon) Képviselőházi Napló 1910-1915, XVIII. kötet, 214-215. p. (120) Részlet az ipari tulajdon védelmére Washingtonban aláírt nemzetközi megegyezések beákkelyezéséről 120/1 szóló törvényjavaslat miniszteri indokolásából (1913) 750. szám. 197 egyezményeket beczikkelyező 1908. évi LII. t. ez. 3, §-ában loglalt rendelkezés továbbra is teljes mértékben hatályban marad, vagyis a washingtoni oj egyezményeket megerősített vagy ezekhez utóbb csatlakozott Unió-államok- bau megszerzett ipari tulaj dory ogok tekintetében is alkalmazást tog nyorni. áttérek az nj egyezmények közelebbi ismertetésére. ■ i) Az ipari tulajdon védelmére 1883. évi márcilus hó 20-án Pártiban létesült s 1900. évi deczember hó 14-én Bruxelleaben és 1911. évi junlus hó 2-án Washingtonban módosított Unlo-szerzÖdés. Ezon egyezmény stiláris természetű módosításairól, bár ezek számosak, itt csak egész általánosságban kívánok megemlékezni. Külön íeleinütendőuok csak egyet tartok, az -état« (állam) szónak egyes, széleskörű autonómiára szert tett gyarmatországokra való tekintettel az áj szövegben a -pays- (ország) szóval való következetes helyettesítését. Ezekben az egyezményekben a szóban forgó módosításnak, a molylyel több ifjabb időben létesült, nemzetközi egyezményben (így a berni nemzetközi szerzői jogi egyezménynek a berlini revizionalis konferencziáu megállapított szövegében) is találkozhattunk, semmiféle tárgyi jelentősége sincs, a mi már abból is megállapítható, hogy a régi egyezményekben és pedig úgy a párisi főegyezményben, mint a madridi megállapodásokban a szóban forgó két kifejezés felváltva használtatott (1. párisi Unió 6., 6., 8. czikkeit és madridi egyezmény 1., 5., 0., 7., 8., 9., 9. b. czikkeit). Aß 1. csikkhez. Az 1. ozikk annyiban tér el a régi egyezménytől, hogy a szerződést aláirt országoknak, mint az Unió köteléket alkotóknak névszerinti felsorolása az új egyezményben mellőztetott és pedig azért, mert az utólagos kilépések és csatlakozások következtében a régebbi felsorolás a tényleges viszonyoknak már nem felelt meg, egy i\jabbi felsorolás pedig a várható csatlakozások következtében szintén csak rövid ideig felölhetne meg a szabatosság követelményeinek. A 2. csikkhez. A 2. csikkben az egyezmény által megállapított kölcsönös védelmi kötelezettség a használati mintákra is kiterjesztetett. Ámbár a régi egyezményhez tartozó zárjegyzőkönyv első pontjának azon rendelkezése, moly szerint az ipari tulajdon« kifejezés a legtágabb értelemben veendő, semmi kétséget sem hagy az iránt, hogy a védelmi kötelezettség n használati mintákra is kiteljed, mindazonáltal az esetleges félreértések elkerülése rzóijábói a módosítás kívánatosnak jelentkezett. Magyarországot egyébként e módosítás ii<-m érinti, mert külön törvényünk a használati mintákról nincs s mert azon tárgyak, melyek egyes külföldi törvényhozások által ezen fogalomkörbe vonattak, nálunk részben a szabadalmi törvény, részben a miutaoltalmk szabályok alapján eddig is oltalmat élveztek Ezenkívül a ‘2. czikkben vétetett fel az eddigi 10.Ii. csikkben foglalt rendelkezés, a mely a külföldiek részére a honosokat megillető elbánást a 74
