Benke Zsófia (szerk.): Magyar iparjogvédelmi dokumentumok a régmúltból (Budapest, 1998)
Iparjogvédelem a Szabadalmi Hivatal működése idején 1896-1920 - A koszakra vonatkozó forrásanyag
121.1913:XI1. te. A találmányi szabadalmakról, továbbá a védjegyek oltalmáról szóló törvényeknek az ipari tulajdon védelmére az 19II. évben létrejött nemzetközi megegyezések folytán szükséges módosítása és kiegészítése tárgyában Magyar Törvénytár 1913- évi törvénycikkek Franklin Társulat, Budapest, 1914,137-141. p. (120) Az országgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése 120/2 az előbbi törvényjavaslathoz ( 1913) A 751. sz. miniszteri indokolás, az igazságügyi bizottság 757. sz. jelentése, melléklete: a közgazdasági bizottság jelentése Képviselőházi Irományok 1910-1915, XXV. kötet, 212-217, 269-270. p. Képviselőházi általános és részletes tárgyalás: 446. országos ülés Képviselőházi Napló 1910-1915, XVIII. kötet, 215-216. p. 120/3 (120) A törvényjavaslat képviselőházi vitája (1913■ március 12.) 268 766. szám. Melléklet a 75<i. a tárná irományhoz. Az igazságügyi bizottság jelentése „az ipari tulajdon védelmén* Washingtonban 1911. évi junius hó 2-án aláirt nemzetközi megegyezések beczikkelyezésérőh szóló törvényjavaslatról. A jelen törvényjavaslatot bírálat tárgyává távén, megállapítottuk, hogy a bcczikkolyezenctő megegyezések, a melyekhez Magyarország Önállóan járult hozzá, az ipari tulajdonjogok nemzetközi szabályozó«* tekintetében a régebbi megegyezésekkel szeml>eii lényeges haladást mutatnak tol * közjogi sz. alpomból is minden tekintetben megfelelők Finnek következtében az igazságügyi bizottság a törvényjavaslatot úgy álUlánosaágbán, mint részleteiben elfogadásra ajánlja. A megegyezések magyar fordítására nézve mindössze azon módosítást javasolja, hogy u II. alatti megállapodás 12 <-zikkém-k második bekezdésében: »Az egyezmény szavak helyébe -A megáll,ii~..is-■ szavak tétessenek. Budapest, 1913. évi máreznw hó 8 án. id. Eriiéit/ Sándor , í. Hh/ndr Béta . 1. at lyassdguçui btzotUàg eheste. as igiir-yfraj.i i^.^,rir 446. ortzdtjo* ülés HUH márczius /2-én, szerdán. aw lanii u I. Wist, hogy az eredeti asöveg mellőzésével az előadó ur által módosított szöveget méltáz- tassík elfogadni. tHelyeeUa.) Elnök: Kivan míg valnki szólni? (Nem!) Ha trnki nem kíván »zAlni. « vitát bezárom, é» a tanácskozást befejezettnek nyilvánítóra. Következik a határozat hozatal. T. ház ! Mimikét boadott mrtdasitás ellentét- ben áll a szöveggel, ennek folytán elsősorban magát a szöveget a két módosítással «zeniben fogom Kzavazásr* feltenni. IHelyedet.) H» a Ház a szöveg.'I változatlanul fogadja el. akkor mindkét módosítás elesik, ha elk-nben a Ház nem fogadja el a szöveget változatlanul, akkor a két módosi- akkor feltenném a kérdést az elóadó ur által beadott módosításra akkép. hogy ha azt a ház elfogadja. ez esetben Oratx képviselő módosítása mellóztetik. ha pedig nem fogadná el a ház, akkor tinitz képviselő ur törlési indítványa fogndtatik el. f llrlyrilr*. t Méltóztatik hozzájárulni? (Igen! Alíalánoe helyedét.) Elsősorban kérdem a t, háztól: elfogadja-e a törvényjavaslat 3. $-át változatlanul, szemben mindkét módosítással, igen vagy nem ? (Nem!) Kimondom, hogy a ház az eredeti szöveget mellőzi. Következik a második kérdés : elfogadja-e a ház a törvényjavaslat 3. g át, az előadó ur által javasolt módosított szövegben, szemben Grátz képviselő ur törlési indítványával, igen vagy nem ? (Igen!) Tehát a ház a szakaszt az elóadó ur által javasolt módosított szövegben fogadja el, ennek folytán Clratz képviselő ur indítványa ci- esik. Következik s 4. ji. Vermes Zoliin jegyző ( (Aratta a tárrény- yiHt*lat 4. $-<ft). Elnök : Nincs észrevétel ? (Since!) Elfogadtatott. Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letér- gy.ihatván. harmadszori felolvasása a ház legközelebbi ülésének napirendjére fog kitüzetni. Következik a napirend ötödik tárgya : az ipari tulajdon védelmétv Washingtonban 101 i. évi junius bó 2-án aláirt nemzetközi megegyezések laTzikkelvvzéséről szóló ken-skedelemügyi minis- teri törvényjavaslat (írom. îôO. TV.) tárgyalása. Először az általános vita. Az elóadó urat illeti a szó. Söpkéz Sándor előadó : T. híz ! Az ipari tulajdon védelmére 1883-ban Parisban létesült Unióhoz, t.iváhhi a védjegvek nemzetközi belajstromozá-uiro vonatkoz.'.. . . (HaUjak ! Halljuk/) Elnök: Csendet kérek, t. ház! Söpkéz Sándor előadó : ... 1011. évi madridi M. «;ül»|Hxláshoz, valamint az ezen egyezményekhez tartozó későbbi pótegyezményekhez Magyar- ország az l'J08. évi LIÍ. t.-czikk rendelkezése alakún I'.MIÍI. január I-én csatlakozott. Mir a párisi fóegyezményuek 11. czikkében gondoskodás történt arról, hogy időnként a szükséghez képest íjabb konferencziák tartassanak abból » őzéiből, hogy az ipari tulajdonjog nemzetközi védelme a fejlődött élet igényeihez mérten állandóan tovább fejlesztossék. Egy ilyen konferenczia ült öseze az Észak- Amerikai Egyesült-Államok kormányának meghívására az 1911. év nyarán Washingtonban, ahol 22 állam, közöttük Magyarország is, hivaUloaan képviselve volt. Ez « konferenczia átvizsgálta az összes eddigi egyezményeket s azokon az időközben szükségesnek mutatkozó változtatásokat és módosításokat eszközölte. Az egyezményeket meg- crósitó okiratokat, a konferenczia határozmányai alapján, folyó évi ájirili* 1-éig kell Washingtonban bemutatni, e őzéiből terjeszti elő a kereskedelemügyi minister ur a jelen törvényjavaslattal ezeket az egyezményeket a törvényhozásnak. Áttérve a hUztorikum után az egyezmények rövid ismertetésére, mindenek előtt tisztelettel megjegyzem uzt. hogy et--k az uj egyezmények alakilag annyilian térnek el az 1908 : LII. t.-czik- kel beerikkelyezett egyezményektől, hogy azokat a megállapodásokat, amelyek az eddigi egyezményekben. pótegyezményekben és sárjegyzököny- vekben foglaltattak, a washingtoni konferenczia két f óegyezmény la- csoportoahotto. Az egyikbe összefoglalta az’ipari tulajdonjog védelmére vonatkozó megállapodásokat, a maiik egyezménybe a védjegyek nemzetközi be lajstrom ozására vonatkozó hatnroxmúnvokat. Ez az alaki változás, tekintettel arra. bógv ez a változtatás az egyezményeket ezabatoaabbú, világosabbá és áttekinthetőbbekké tette, kétségtelenül előnyére szolgál sz uj egyezményeknek, amint minden jogforrásnak előnye az áttekinthetőség és a világosság. Ami a washingtoni konferenctián történt érdemi módosításokat illeti, azokra vonatkozólag mindenekelőtt tisztelettel megjegyzem, hogy azok általában véve nem állanak ellentétben az ipari tulajdonjog védelmére vonatkozó törvényeink aar- kalatos alapelvivel, nem állanak ellentétben a hazai ipar és kereskedelem jogos igényeivel a kill- forgalomban, sót vannak ezen haüroinnányukbaii olvan megállapodások is. amelyek minket oly intézkedések éa oly törvények létesítésére késztetnek. amely intézkedések és törvények, ha ezen batározmánvok sürp-tó hatása következtében mielőbb létesülnek, egész gazdasági életünknek előnyére fognak válni. Ilyen — hogy e legfontosabbakat felemlítsem — az egyezményeknek az a határozmánya, amely a szabadalom megvonására vonatkozik. E batátozniányok szerint a szabadalom s bejelentéstől számítandó 3 év alatt semmi körülmények között sem vonható meg. Az 1895: XXXVII. t.-czikk 20. g-a ellenben úgy intézkedik, hogy a magyar szabadalom a gyakorlatbevétel hiánya miatt, bizonyoa feltételek mePett, 3 éven belül ia megvonható. Hogy a magyar feltaláló moat ne legyen hátránvban az Unió polgárával, azükaégeasé vált szabadalmi törvényünk ezen szakaszának megváltoztatása. A kereskedelemügyi minister ur 75
