Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
II. Szabadalmi ügyek - A) A bejelentési osztály
51 divat követelménye szerint ernyőjét, ruhája szövetével azonos mintájú keskeny szövettel kívánta heh ázatni. Fölperüs ez^n tényeket az általa megnevezett tanúk vallomásaival kívánja beigazolni. Állítja továbbá a fölpörös azt is. hogy a megtámadott szabadalom tárgya már azért sem volt szabadalmazható, mert az találmányt egyáltalán nem képezett, amennyiben az ott rétleini ki' ánt eljárásra munkaközijén minden ernyokészitö magától is rájön, ha az általa i'izouyos magasságú ernyörészek előállítására használt szövet a kellő szélességei nem bir. mert • z es then magái d értetődő, hogy az erayőrészeket a szövet hosszából vágja ki. amint azt az alpöröm szabadalom is kívánja ; továbbá, mert a lánc-fonalak egymástól való összekapcsolása ~ »kis t-rmészetszei ú k-vetk zmenye annak, hogy az ernyörészek a szövet hosszából vágatnak ki. miért is ezen szabadalom úgy a találmányi jelleg, mint az újdonsághiány miatt megsemmisítendő. Alpörös e--sr pöriratailian először is kifogásolja a felpörög egyesület kereseti jogosultságát. mert mint sdrtett fél. a szabadalom megadása ellen a szab. törv. 35. S-ában megálla- pitott két hónapi idő alatt föl nem szólalván, az ellen most már ezen időn túl keresetet nem is indíthat, tagadja továbbá azt. hogy szabadalma tárgya nyilvános gyakorlatba vétel útján a - .»badalom bejelemese előtt bárhol — különösen Magyarország területén—közismeretú lett volna. A szövet hosszaiéi való kivágás már azért sem volt azelőtt ismeretes, mert aki eddig ernyőt készített, mindig olyan -z^les szövetet vett. hogy a huzatrészeket a szövet széles- -egéből vághassa ki, mivel pedig ilyen szövetet mindig kapott, ki van zárva annak még a leli*-: ge is. h gy az ernyőhuzat részei a szövet hosszából azért vágattak volna ki, mert az ernyő-készítésre szükséges szövet nem lett volna elég széles. De ha előfordult volna is olyan eset — amit alperes tagad — hogy az ernyő alkatrészei a szövet hosszából akképeu vágattak ki. amint ez alpörös szabadalmában le van írva. ez csakis kivételesen és nem abból a cél?él történt, hogy a hozzál,» d kiszabott ernyők, mint ilyenek a kereskedelmi fogalom Tárgyat k-pezzék. minélfogva a céltudatosság nélkül önkéntelenül készített netáni ilyen -rnyők használati nyilvános gyakorlatba vételt annál kevésbbé képez, mivel a «nyilvános iryakuilatba vétel fogalma feltételezi azt. hogy valamely ipari találmány, mint ilyen nem- '•'itk gyakoroltassak, de forgalombahozatal által ismeretessó is váljék annyira, hogy minden -zakértó azt nehézség nélkül használhassa». Alpörös különösen hangsúlyozza, hogy a szabadalmának integráns alkatrészét azon «•él is kejsízi, hogy az új előállítási m«ód által az ernyő összehajtásánál törési vonalak keletkezese ki I gyon zárva; és mivel fölpörös keresetében és pörirataiban sehol sem állítja azt. hogy az ernyökészitők akkor, amikor a szövetnek állítólagos keskenysége miatt az ernyó- huzatrészeket annak a lo -szából szabtak ki. ezen eélt szem előtt tartották volna, megtámadott -zabahalmuknak elűző gyakorlatba vétel utján való ismeretes voltáról már csak azért 'em lehet ssá. Maga az a tény, hogy a “hosszából» való kiszabás csakis akkor gyakoroltat« itt, «ha nem v dt eleg széles szövet» kizárja a fölpörös által vitatott nyilvános gyakor- latbavétel tényét. A tanúk kihallgatását ellenzi részben azért, mert a jelen pörüs ügy kimenetelónéi, mint a fölpörösi egylet tagjai érdekelt felek, részben pedig azért, mert küllői liek és így a Magyarország területén való nyilvános gyakorlatba vétel tényét nem igazolhatják ; ezekkel szemben a maguk részéről több budapesti érnyőkereskedö és iparos vallo- másával kívánjuk igazolni azt, hogy .'Zabadalmuk még ma sem eléggé ismert az országban, ami oppen azt bizonyítja, hogy a szabadalmazás előtt az országban nyilvános gyakorlatba- vétel útján ismeretes nem volt. Szabadalmának találmányi jelleg hiányából való megtámadására pedig megjegyzi aipei-s. hogy ez egy szabadalom megsemmisítése iránt indított pürben vita tárgyát nem is képezheti, mivel a találmányi jelleg a szabadalmi okirat kiadásával jogerősen megállapíttatott. i*
