Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
II. Szabadalmi ügyek - A) A bejelentési osztály
50 Fölfedezés. s ezen masszából drótszövetbetét közbe helyezése esömöszöíés vagy sajtolás útján lemezeket készítünk, melyeket kiszárítás és csiszolás után halzsír, karból, kátrány és faggyú keverékéből álló védőanyaggal vonunk be. Felszólaló ellenzi a szóban forgó eljárás szabadalmazását, mert szerinte az nem új. Ugyanis a 18567. sz. szabadalmi leírásból kitűnik, hogy lemezek előállítására őrölt palát kötőanyaggal és vízzel keverve már használtak. Portlandcementnek kötőanyag gyanánt való alkalmazása közismert dolog, valamint az is közismeretes, hogy festékanyagok hozzáadásával a masszát festeni lehet. A drótbetét alkalmazása nem új, kitűnik ez a 11981. sz. osztrák szabadalmi leírásból. A esömöszöíés és sajtolás lemezek előállításánál közismert dolog. A lemezeknek karból és kátránnyal való bevonása nem új, mert ez a körülmény már a 19129. sz. szabadalmi leírásban le van írva; zsiradékkal való bevonás pedig közismert dolog. A glycerin alkalmazása ellen nincs kifogása. Bejelentők hangsúlyozzák, hogy az ismert munkafolyamatoknak egy egységes munkafolyamatba való összefoglalása kombinációs találmányt képez, melynek újdonságát a fölszólaló által felhozott egyes munkafolyamatok le nem ronthatják. A m. kir. szabadalmi hivatal bejelentési osztálya a bejelentés tárgyát és felszólaló bizonyítékait megvizsgálván, a bejelentés tárgyára a szabadalmat megadhatónak nem találta, mert a bejelentés tárgyát képező eljárás egyes fázisai, u. m. portlandcementnek, venyigefeketének, víznek ismert célból volt fölhasználása, továbbá esömöszöíés és sajtolás, végül a kész lemezeknek zsiradékkal való bevonása közismert dolog és mert az eljárás többi fázisai, u. m. őrölt palának, továbbá drótbetétnek alkalmazása és végül a lemezeknek karbollal és kátránnyal való bevonása már a 18576. sz. magyar, a 11931. sz. osztrák, illetve 19129. sz. magyar szabadalmi leírásokban ismertetve van. Bejelentők azon érvelése, hogy a bejelentés tárgya a maga egészében, tehát mint kombinációs találmány bírálandó el, figyelembe vehető nem volt, mert a bejelentés tárgyát képező eljárás nem képez egy kombinált eljárást, amennyiben a kombináció az egyes fázisok összegénél nagyobb műszaki hatást nem eredményez. Kevés glycerinnek a masszához való keverését találmánynak tekinteni nem lehetett, mert annak kötőanyag gyanánt való alkalmazása portlandcement, mint hathatós kötőanyag mellett teljesen indokolatlan és így a kevés glycerinnek hozzáadása teljesen cél nélkül való. (Bej. oszt. 1905 junius 5.) 9451 1909. Fölpörös az alpörös cég tulajdonát képező 6583. lajstromszámú, «Újítások ernyőkön» című találmányra engedélyezett szabadalmat két okból kéri megsemmisíttetni ; először azért, mert az bejelentése idejében az újdonság kellékét nélkülözte, a mennyiben az nyilvános gyakorlatba vétel útján olyan ismeretes volt, hogy azt szakértők használhatták ; — másodszor azért, mert az szabadalmazása idejében találmányt már nem képezett s így szabadalmazható sem volt. Állításainak igazolására előadja, hogy a megtámadott szabadalom bejelentése előtt, az ernyőkre szükséges háromszögalakú szövetdaraboknak olyan féle kiszabási és alkalmazási módja, mint aminőt az alpörösi szabadalom igénypontja lefoglal, az esernyőkészítési iparban már régen gyakorlatban volt és az ernyő áthúzására szükséges szövetmezőket azelőtt is a szövet hosszából éppen úgy szabták ki, mint a szélességéből és hogy ezen készítési mód minden olyan esetben megtörtént, midőn az esernyőkészítőnek nem volt olyan széles szövete, a minő a készítendő ernyő egyes mezőnyei nagyságának megfelelt volna. Megtörtént az igen gyakran, különösen olyan esetekben, amidőn az ernyőt megrendelő az áthúzáshoz szükséges, de nem elég széles szövetet maga hozta az esernyőkészí- töhöz, különösen pedig azon nem ritka esetben, midőn a készíttető saját Ízlése avagy a
