Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
II. Szabadalmi ügyek - C) A szabadalomügygyel kapcsolatos intézményekről
190 dalmi törvény revíziója tekintetében pedig nagyobi) önálló munkálattal lépett a. közönség elé. A szabadalmi ügyvivők testületében pendült meg az eszme arra nézve is, hogy a Magyar iparegyesület kebelében egy önátló iparjogvédelmi osztály alakult, mely az érdekelt iparoskörök érdeklődését csakhamar magára is vonta, működésével a szabadalmi ügy fejlődését előmozdította. Egyébiránt a szabadalmi hivatal működése, az általa kezelt nagyfontosságú joganyag az ipari, kereskedelmi és jogászkörök figyelmét hazánkban is mindjobban «az ipari és eszmei tulajdon» jog művelése felé fordította úgy, hogy a hivatal fönnállásának tizedik évében a «Föltalálok országos egyesületén» kívül, mely inkább szabadalmi ügyvivői teendőkkel foglalkozik, már három olyan egyesület működött, amely az ipari jogok védelmének istápolásával foglalkozik, így az «Országos iparegylet» iparjogvédelmi osztálya, a «Magyar iparjog- védelmi egyesület» és az «Egyesület az ipari és szellemi tulajdon védelmére», melyek közül e két utóbbi, valamint a «Föltalálok országos egyesülete» rendszeresen megjelenő szaklapokat is adnak ki. A szabadalmi ügy iránt való élénkebb érdeklődés természetes folyománya volt aztán az az összeütközés, amely a feleknek a szabadalmi hivatal előtt való képviselete tekintetében a budapesti ügyvédek és szabadalmi ügyvivők között fölmerült, mely legnagyobbrészt a szab. törv. 15. és 27. §§-ainak téves értelmezéséből eredt. A szabadalmi hivatal, hogy az e tekintetben fönnálló ellentéteket megszüntesse, szem előtt tartva azt, hogy a felek a szabadalmi hivatal előtt folyó ügyekben személyesen járhatnak el, továbbá azt, hogy indokoltnak látszik, miszerint a külföldi fél is ügyeinek gondozásával azt bizhassa meg, akiben bizalma összpontosul, végre, hogy a felek jól fölfogott érdekében a zugirászkodás a szabadalmi ügyek terén lehetőleg kiküszöböltessék, teljes ülésben akképen határozott, hogy a szab. törv. 15. §-a első bekezdése szerint külföldinek belföldi képviselője mindenki lehet, aki polgári törvényeink szerint saját ügyeiben eljárni jogosítva van, és az ily képviselő ugyanezen § 2-ik bekezdése szerint mint meghatalmazott lajstromozandó is. Ha azonban ezen meghatalmazott nem ügyvéd vagy szabadalmi ügyvivő, akkor ez megbízója nevében a szabadalmi hivatal előtt személyesen el nem járhat, hanem köteles magát helyett a szab. törv. 27. §-ában körülírt minősítéssel biró meghatalmazottat nevezni. (1906 okt. 26. teljes ülés.) Mivel a felek képviselőinek eltérő fölfogása a szabad, törvény 15. és 27. §-ainak nem praecis szövegezésére vezethető vissza, kívánatos, hogy a két szakasz fogalmazása a törvény revíziója alkalmából olyan legyen, hogy a félremagyarázások lehetőségét teljesen kizárja. A szabadalmi díjak. Törvényünk hatása a szabadalmi díjak terén idézett elő legnagyobb meglepetést.
