Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)

II. Szabadalmi ügyek - C) A szabadalomügygyel kapcsolatos intézményekről

Míg ugyanis a törvény alkotása idejében még az illetékes körök is az osztrák szaksajtó riasztó közleményei alapján attól tartottak, hogy a befolyandó szabadalmi díjak még a szabadalmi hatóságok kiadásait sem fogják födözni és efölötti aggodalmuk folytán a szab. törv. 4ő. §-ának 5-ik pontjába olyan rendelkezést vettek föl. hogy «ha ezen dijakból a szabadalmi hivatal kiadásai nem födözhetök, a kereskedelmi miniszter egyetértöley a pénzügyminiszterrel a jelen törvény életbeléptétől számított H éven belül ezen díjakat rendeleti úton öO-kal fölemelheti,» addig az elért eredmények ezen aggodalomra fényesen rácáfoltak, mert a befolyt szabadalmi díjak mindjárt a hivatal működésének első éveiben nem csak hogy teljesen födözték a szabadalmi hivatal és tanács személyi és dologi összes kiadásait, s 1900. évtől kezdve pedig a kereskedelmi miniszter által időközben a szabadalmi hivatal ügykörébe utalt központi védjegy igazgatás összes költségeit is, de emellett még tekintélyes bevételi többletet is tüntet föl, mely legújabban már az állam- kincstárt tisztán egy félmillió korona jövedelemmel is gazdagítja. És ez jelen esetberr sokat jelent. Ugyanis a különböző szabadalmi díjaknak egészen más a jogi természete, mint a pörös eljárás vagy a pénzügyi igazgatás során fizetendő díjaknak. Míg ugyanis a pörös eljárás során követelt leginkább bélyegjegyek alakjában lerovandó díjak meg nem fizetésének elmulasztása anyagi jogi következményekkel nem jár és a pénzügyi eljárás során megállapított illetékek és díjak a felektől végrehajtás utján is beszerezhetők : addig a szabadalmi eljárás során fizetendő dijak meg nem fizetésének közvetlen jogi hatálya van. bár azok a felektől végrehajtás útján be nem szedetnek. így. pld. ha a fél a bejelentési díjat előre be nem fizeti, akkor a bejelentés visszautasíttatik, ha a leírás módosítása iránti díjat a fél meg nem űzeti, akkor a szabadalom az eredeti leírás alapján adatik meg. ha az első évi díjat a bejelentés közzétételétől számított 60 nap alatt meg nem fizeti, akkor a bejelentés visszavontunk mondatik ki. ha a 46. §. alapján előre fizetendő különböző díjak meg nem fizettetnek, akkor a fölfolyamodás, fölebbezés. illetve átruházási kérvény hivatalból visszautasíttatik, ha pedig az évi díjak kellő időben meg nem fizettetnek, akkor a szabadalom magától megszűnik.

Maga a rendszer egyszerű és világos, helyes is. de bizonyos tekintetben indokolatlan szigorú.

így nincs kellő jogalapja a 46. §. 5-ik bekezdése azon rendelkezésének, hogy ha a külön díjak lefizetését igazoló állampénztári nyugta az illető beadványhoz nem csatoltatik. akkor ez a beadvány hivatalból visszautasíttatik anélkül, hogy a felet a hivatal a hiány pótlására hívná föl.

Üzen szigor enyhítését célozta a szabadalmi hivatal azon határozata is, mely a szab. törv. 45. $. első bekezdésének imperativ rendelkezése mellett, a végr. rend. 18. $-a és a szab. törv, 80., 81. §§-ai rendelkezései figyelembe vétele mellett, olyan gyakorlatot honosított meg, hogy olyan esetekben, midőn