Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
II. Szabadalmi ügyek - B) A birói osztály
Porok. Semmiségi ke reset. Pörös eljárás. előírt eljárás útján állapíttassák meg az, hogy egy szabadalomtulajdonos szabadalma tárgyát egy más szabadálomtulajdoiiossal szemben gyakorolhatja a nélkül, hogy bitorlást követne el. (Hír. oszt. 6955/900. Szab. tan. 30/900.) Mint elsőfokú hatóság jár el a szabadalmi hivatal bírói osztálya a szabadalom megvonása és megsemmisítése iránt beadott keresetek elbírálásánál. A szabadalmak megvonása és megsemmisítése ugyanis a szab. törv. 38. §-a szerint csakis Írásbeli keresetek alapján történhetik. Szóval jegyzőkönyvbe adott ilyen irányú kérelmeket a szabadalmi hivatalnál előterjeszteni nem lehet. De nem lehet a szabadalom megvonását vagy megsemmisítését viskónké reset útján sem szorgalmazni, mert a szab. törv. 38. §-a által szabályozott szabadalom megsemmisítésére irányuló kereset a pörbe idézett alpörös tulajdonát képező szabadalom érvényesítésére irányulván, ítélkezés tárgyát is egyedül csak annak megállapítása képezheti, hogy a megtámadott szabadalomra nézve fönforognak-e az érvénytelenítésre szükséges, a szab. törv. 21. §-ában fölsorolt föltételek. A megsemmisítési pör ezen kizárólagos tárgyánál fogva a fölpörös keresetével szemben alpörös szereplése csupán csak a megtámadott szabadalom érvényének megvédésére szorítkozhat; nem terjedhet ki arra is egyúttal, hogy fölpörösnek az alpörösi szabadalomtól független és önálló szabadalma érvényességét viszontkeresetileg szorgalmazza s így a pör körébe vonjon olyan önálló jogkérdést, mely a fölpörösi kereset elbírálásánál figyelembe nem vehető. (Szab. tanács 1899. évi ápr. 25-én 15,899. sz. a. és 1907. évi ápr. 9-én 26/907. sz. a. hozott itéleteteit.) A keresetben továbbá csakis egy szabadalom s legföljebb a hozzátartozó pótszabadalom megsemmisítését lehet szorgalmazni és az nem azon személy ellen intézendő, akinek a szabadalom eredetileg engedélyeztetett, hanem annak mindenkori lajstromozott tulajdonosa ellen, mert csak ennek áll érdekében a szabadalom érvényességét védelmezni, miért is a nem ilyen módon indított keresetekkel a fölpörösök állandóan elutasíttattak. Az eljárás tekintetében a szab. törv. 38. §-a kötelezően előírván azt, hogy «a szabadalom megvonása és megsemmisítése iránti pörökben a kereskedelmi rendes eljárás szabályai alkalmazandók», a szabadalmi hivatal állandóan az 1868 : LIV. t.-cikkbe foglalt polgári törvénykezési rendtartás, az 1881. évi L1X. t.-cikkbe foglalt pörrendtartási novella, az 1893. évi XVIII. t.-cikkbe foglalt eljárás és a 3269/881. I. M. E. r. szabályai szerint járt el. A tiszta polgári pörös eljárás szabályainak merev alkalmazása azonban a szabadalom megsemmisítése iránti pörökben nem bizonyult helyesnek ; sőt bizonyos tekintetben szembeötlő visszásságokat is eredményezett. Ez abban nyilvánult, hogy amíg a szabadalomengedélyezési eljárásban a szabadalmi hivatal teljes ülésének határozata alapján a bejelentési osztály a közjogi alapra (szab. törv. 35. §. 1. és 4. p., illetve 1., 2., 3, és 32. §§.) fektetett
