Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
II. Szabadalmi ügyek - B) A birói osztály
183 föl izolálásokat akkor is tárgyalta, ha azt a fölszólaló visszavonta és a bejelentésre a szabadalmat kellő bizonyíték fönforgása mellett a felszólalás visszavonása esetén is megtagadta, addig a megsemmisítési pörökben, ha a fölpörös keresetét visszavonta, a további poros eljárást a polgári perrendtartás parancsoló rendelkezése folytán megszüntette, bár a por folyamán teljes beigazo- lást nyert is az a tény, hogy a keresettel megtámadott szabadalom tárgyára nézve a bejelentés idejében a szabadalmazhatóság kellékei fönn nem forogtak, hogy az új nem volt. Nyilvánvaló, hogy a polgári pörös eljárás szabályainak olyan merev alkalmazása, hogy a megsemmisítési, illetve a megvonási pörnek a fölpörös korlátlan ura legyen, az ilyen szabadalmi pörökben közérdekből meg nem engedhető és a szabadalmi törvény célba vett revíziójánál ezen a hiányon okvetlen segíteni kell. mert nem lehet a felek tetszésére bizni azt, hogy egyezség vagy kereset visszavonása által a pörben előadott bizonyítékok által semmisnek bizonyult szabadalmat a közgazdaság rovására, az ipar korlátozására föntartsanak ! A szabadalom megsemmisítése iránti pörben ugyanis első sorban arról van szó. hogy a megtámadott szabadalom törvény szerint engedélyezhető volt-e avagy nem; arról a közérdekről van tehát szó. arról folyik a jogvita, hogy a találmány a szabadalmi oltalmat megérdemelte-e? Ha tehát a pör folyamán a felek által benyújtott bizonyítékokból a tanuk, szakértők vallomásából beigazolást nyer az. hogy a szabadalom tárgya bejelentése idejében új nem volt és az állam által fölállított illetékes hatóság meggyőződést szerez arról, hogy arra szabadalom eredetileg engedélyezhető sem lett volna, a szabadalmat formai okok miatt érvényében föntartani a jó erkölcsbe ütközik és ellenkezik a törvénynyel. mely a kizárólagos használati jogot biztosító védelmet csakis új találmányoknak s az első valódi föltalálónak azért biztosít, mert ez találmányával a nemzetet tanítja és a nemzeti vagyont gyarapítja ! Szabadalmi törvényünknek olyan rendelkezése, mint aminőröl a német birodalmi 1891. évi ápr. 7-iki szab. törv. 3. §. 1. pontja és az 1897. évi jan. 11. osztr. szab. törvény 4. utolsó bekezdésében foglalkozik, t. i. hogy olyan esetben, ha a szabadalmazás céljából bejelentett találmány ipari alkalmazása egészben vagy részben, egy szabadalom tárgyának használását föltételezi. akkor a bejelentés a szabadalom olyan toldással adandó meg, hogy ez az előbbi szabadalomtól függ — nincs. Törvényünk, a mai fogalmazásban csakis törzsszabadalmakat és pót- szu]>ud>du\ukat ismer, mert a törv. 7. §-ában említett javítási szabadalom 1 előző szabadalom fönnállása esetén a szerint nyeri jogi helyzetét, amint azt mint önálló avagy potszabadalmat kéri-e a folyamodó engedélyeztetni. Nincs tehát szabadalmi jogrendszerünkben filgyö szabadalom, aminőt a szabadalmi tanács judikaturája a bírói osztály Ítéleteivel szemben megállapított. Függőség kimondása. Függőségi viszony kimondása.
