Benke Zsófia (szerk.): Iparjogvédelmi dokumentumok (Budapest, 2003)
Bevezetés - 1. Iparjogvédelem az 1895. évi szabadalmi törvény életbelépését megelőzően
U W6- szám. Hogy azonban ac Önálló magyar leabndalmi törvényt megalkothassuk, mímleueklott szuk- •ágcn, bogy a vám- és kereskedelmi szövetség ide vonatkozó intézkedései az említett megáiI«. podáa érteimé beo módoaittasaanak. Ext cxétexca a jelentésünk tárgyát képező törvény java,ht, molyét a bixottaág egyhangúlag magáévá tett. A törvényjavaslat réaxleteit illetőleg elaő sorban kiemelendő, bogy az 1. §. bevezető része éa első pontja azon elvi intézkedést tartalmazta, mely szerint az érvényben álló vám- és kereskedelmi szövetség XVI. csikkének módosításával a találmányok és használati mustrák olt !- mának ssabályozása ezentúl a monarchia mindkét államában önállóan lesz <*azközlend<>. Az 1. pont külön említi fel a tslálmáayok ék külön a használati mustrák oltalmának rendesénél, tol által a jövőben alkotandó szabadalmi törvény tekintetében a/.ou direktíva adatik, hogy a köigasdsaágilag kevésbbé fontos használati mustrák szabadalmazása a fontosabb találmányoktól esetleg eltérő - és mindenesetre könnyebb - eljárási módozatok szerint lesz mi* desendő, a mint est különben a törvényjavaslathoz csatolt indokolás is felemlíti. Az !.§. 1—6. pontjai azon elbánást és azon kedvezményeket állapítják meg, a melyek ben a monarchia egyik államában nynjtott szabadalmi oltalmak a monarchia másik államában lúgnak rétzeaittetni. Ezen határoxmányok, a melyek a külállamoknak az ezekkel kötött szerződcsekbeii legnagyobbrészt szintén megadattak, a teljes viszonosság elvére alapitvák s az igényeknek teljesen megfelelnek. A 7. pontban ismét azon átmeneti intézkedések foglalvák, melyek az eddig közös egyetértéssel engedélyezett szabadalmak további érvényben maradását, azok meghosszabbítását, illetőleg érvénytelenítését rendezik. Végül a 8. pont arról intézkedik, bogy a mig a monarchia államterületein a találmányok oltalmaaáaára új törvények életbe nem léptetnek, a jelenlegi szabályok maradnak érvényben. Mindezen határosatok a bizottság egyhangú helyeslésével találkoztak, mert ezek úgy a czélszerfiség, mint a méltányosság szempontjainak teljesen megfelelnek. Az 1. §-ban néhány tisztán stylárls jellegű módosítást ajánl elfogadásra a bizottság. A. 8. f. a törvény életbeléptetésének napját fogja megállapitaoi. Mindenesetre kívánatos, hogy a jelen törvényjavaalat mielőbb életbeléptessék -, minthogy azonban ez csupán a hasonló osztrák tőrvénynyel egyidŐben történhet, ezen időpont pedig eddig megállapítható még nem volt, ezért a bizottság az életbeléptetés idejét a törvényjavaslatnak a t. képviselőházban leendő tárgyalásakor véli megállapitandónak. Esek előrebocsátása után a bizottság még külön felemlitendőnek tartja, hogy a jelen törvényjavaalat a szabadalmi oltalmak ssabályozása terén csapán az első lépést képezi és hogy esen javaslatnak törvényerőre emeltetése után leaz megalkotandó a magyar szabadalmi törvény, továbbá hogy ezótán les* az 1879. évi LU. t.-c*. 9. §-ára való tekintettel a szabadalmi ügyek szempontjából a viszony Bosznia éa Herczegovinával, nemkülönben a Lichtenstein hercegséggel újonnan rendezendő. Megjegyezzük egyébként, bogy a kereskedelemügyi minister úr által » bizottságnak adott felvilágosítások szerint mindhárom irányban a szükséges előmunkálatok és tárgy» lások időkösben már folyamatba tétettek. Esek után a bizottság afe előadott Indokok alapján a jelen törvényjavaslatot * bizottságilag megállapított és ide mellékelt szövegben a t. képvUelŐháznak elfogadásra ajánlja. Budapesten, 1898. évi deeaember hó 3-án. Andrdssy Tivadar gr. A, s ItSa fjtutdaudgi sásAbs. Batthyány Tivadar gr. *•. a kOggaadatági biaottság ti Óadója.
