Benke Zsófia (szerk.): Iparjogvédelmi dokumentumok (Budapest, 2003)
Bevezetés - 1. Iparjogvédelem az 1895. évi szabadalmi törvény életbelépését megelőzően
437 (11) Részletek a törvényjavaslat parlamenti vitájából (1893 december II.) varidak érdekében i,, ezen kit ül politikai é, bedárzati indokok ia tátuogatj.k a kiépítést. Cjola* h hangsúlyoz™, hogy rat matti tonal az illamkineatár legkisebb rnrgterhelcse aéiMl fog lélesfttetul. ét felemlítve, hogy artu vénytársneág a megkívánt 40.000 forintnyi biztosítási alapot ni állampénztárba mir tényleg bemolgált.ita, a közlekedésügyi Tblzottaág Beet- ben arra kérem a l házai, hogy a törvény- jsvaalZtot elfogadni, a art hasonló ciélbél a ffteodlházxsl ia közölni méltéztasaék. (IldgetUl a jtbhtMm.) Elnök: Kfván-e valaki uólaoi? Ha senki tan kíván zzélni. a vilii betárom, éa kérdem a t. bitót, méltóztatikc a törvényjavaslatot általtnoaaágb.m a réa.lete* tárgyalt, alapját! elfogatni, igen, vagy i em? (Kjoyadjui.) A törvényjavaslat tekét általáeoaaágbao elfogadtatott Következik a részletet tárgyaié.. Peresei Béni Jegy»« <d*um a Herémj jaMtlaf óimét ét 1- 3 § a il, melyek éurteéid tétW éUomdltlnak). Elnök: A törvén) javaslat általánoaaágbaB éa részleteiben ia elfogadva lévén, méltóstaaaa- aak hozzájáró lui nbboa, hogy et a holnapi Sléa- bea harmadszori fclolvaaáaban tárgyaltamét (EéfjttUt.) Tehát a törvényjavaslat harmadaaori fclo'vaaiaa a holnapi Óléi napirendjére fülelik ki. Következik a közlekedésügyi bizottságiak 544. számé jelentésen kereskedelemügyi miniszternek a bsrl.if.du-erdőazádui helyi érdek! mait eagedélyezésérSl szélé jelentése tárgyában. Gon dolon, méltéitataak hoczájáráloi ahhoz, bogy a jelenté* felolvasottnak tekintessék, (Helyréiét.) A jelentés tehát felolvasottnak tekintetvén, az előadó arat illeti « azé. Gr. Bethlen Bálázz, a közlekedésfigyl bteoltság előadója: T. ház! A közlekedésügyi bicotMg taigyaiíts alá revén a kereskedelemügyi •ini-zter árnak a bariafaln erdőezádi helyi érdekli Ta«út engedélyezéséről szélé jelentését, aely vsait természete* folytatását fogja képezni > n gy-káruly -ornkúii helyi érdek! vaséinak, H melynek építési hossza 8 4 kilométer, azt a t. háznak tudóménál vétel végett ajáalja, annyi iái iikább, mert ezen belei érdek! vasét as ille« vidéknek érdekeit leit nagy mértékboa Uralva szolgálni, és az állami hostájáréláa jéval alól marad a törvényben megszabott tO®/o •egélveeésnek. (Helyedét a jMalMon ) Elnök: Kíván e valaki átélni? Ha senki írói kíván szólni. »zt hiszem, méltéztstnsk bozzá- járáloi ahhoz, hogy ez a" jelentés tudomáséi vétessék, és h.i-ouló egálból a főrendiházzal közöltesaék. (Helyedét.) Ezt tehát halirozalképen kimondom Következik a M| irv"d azerint a kfcgi sági bizottaág jelentése, az 1878: XX. tezikkhe iktatott vám- it kero«kedelmi szövetség 16. czí- mének módo«ítáaa tárgyában. (írom. 546 ) Azt hlaeem. méltéatatik a I. bár hoasájárilni. hogy a jelemé* felolvasottnak tekintetik. (Helyedét ) Felolvasottnak tekintetvén n jelemé*, ar. előadó Fog szélűi. Gr. BáUhyiny TI vadár. a közgazda sági bizottság előadója: T ház! (IMljmk: Utáljuk’) Az 1878 • XX. tezikkbe iktatott é- 1887: XXIV. tctikkel meghuHsnbbflott váiu- kereskedelmi szövetség 10 csikké arnbá- lyossa a találmányi oltalmak llgyét. Ezen tör- vényezlkk ma érvényben levő szövege éa hatást értelmében a találmány-oltalmi ügyről ilr is addig, n m/g s monarchia két álla- minek törvényhozáséi eren ügyet áj ibb tör véaynyel szabályozni nem fogjik, kimondja, bogy az 1854-iki királyi pátenssel életbeléptéiéit szabadalmi törvény, vagyis helyesebben szabadalmi rendelet bír érvénynyel, kimondja továbbá a vám- én kereskedelmi szövetség 16. czikke est, hogy a monarchia két állama a szabadalmi ágy rendezése és intézése tekintetében kösöa egyetértéssel jár el. Kimondja végre harmadszor azt is, hogy a jövőben a szabadalmi törvények egyenlő alapon és egyenlő feltételek mellett lesznek megalkot indók. A jelen törvényjavaslat ezen állapot Isije* megváltoztatását ezélozza, a mennyiben a szabadalmi így közönségének megszüntetésével a monarchia két államának kilön külön önálló eldöntésére és rendezésén bízza a szabadalmi Ügyeket. Midőn ezen törvényjavaslatot a közgazdaság* bizottaág nevében szerencse« vagyok a t. háznak elfogadásra ajánlani, utalhatok a törvényjavaslatkor csatolt indokolásban, valamiül a kör gazdasági bizottaág jeientéaében kifejezett indokokra, a melyek nemcsak hogy helyessé és szükségessé teszik ezen törvényjavaslatot, de egyúttal igazolják, hogy határozott éa nagy- mérv! haladást képes a jelenlegi viszonyokkal szemben. Mondom, utalhatok e tekintett.en * miniszteri indokolásra és a bizottsági jelentésre, de ks mégis vagyok bátor pár pereire kikérni a i hát figyelmét, teszem ezt azon okból, mert meggyötödé«*m. hogy a jeles törvényjavaslat a magyar ipar fejlesztése szempontjából egy új kosták megnyitását képezi, melyet röviden megismertetni kötelességemnek tartok. A ki oask valamelyest ia foglalkozott a cziviliiéit államok ipari fejlődésének ügyeivel, az tapasztalhatta, bogy as Ipsr fejlesztése a szabadalmi ügy helyet rendezésével szoros kapcsol táan áll. Uentől jobban, mentői czélaierőb- btn van reudeeve a találmányi o'talinik ügye. annál intenzivebb az illető ország ipari fejlő1U3 13- 1895:XLI. te. A védjegyek oltalmáról szóló 1890:11. te. módosításáról és kiegészítéséről. Magyar Törvénytár 1894-1895- évi törvénycikkek Franklin Társulat, Budapest, 1897, 303-305. p. 868. sz. miniszteri indokolás, a közgazdasági bizottság 881. sz. jelentése Képviselőházi Irományok 1892-1897. XXVI. kötet, 113-116. p., XXIX. kötet, 48. p. Képviselőházi általános és részletes tárgyalás: 477. sz. országos ülés. Képviselőházi Napló 1892-1897, XXV kötet, 270-271. p. (12) A Magyar Törvénytár 12jl 1894-1895 évi kötete M AGYAR TÖRVÉNYTÁR 1894-1895. ÉVI TÖRVÉNYCZIKKEK BUDAPEST FRANKLIN-TÁRSULAT 1897 23
