Schilling Zoltán - Mayer Géza - Szmertnik István: Indokolás a találmányi szabadalmakról szóló törvény és a használati minták oltalmáról szóló rendelet tervezetéhez (1943)
Részletes indokolás a találmányi szabadalmakról szóló törvény tervezeteihez - VII. Szabadalomsértés és szabadalombitorlás
À szabadalmazott találmány oltalmi ideje a 23 •§ értelmében a belföldi bejelentés napjától számított húsz év. Nyilvánvaló azonban, hogy a kizárólagos jog, mindjárt a bejelentés napjától kezdve e húsz éven át nem érvényesülhet egyformán. Mindenekelőtt a bejelentés napjától a bejelentés közzétételéig harmadik személyek a bejelentés tartalmának ismeretéhez csakis a bejelentő akaratéból juthatnak« Ebben az időben történt, a későbbi szabadalmazás visszaható ereje folytán s zsxbadalnzrs árt ónak minősülő cselekményekért tehát csak akkor léphet fel a későbbi szábadalomtulajdonos valamilyen magánjogi igénnyel, ha a ssabadalomsértőt a bejelentésre annak leírása megküldésével figyelmeztette. Más elbírálás alá ke"JL, hogy essék általában a szabadalom negçu dúsáig öltéit ide alatt történt cselekmény, aint a szabadalom megadása a- tán történt» E megadás előtt úgy mis még nem biztos, hogy a bejelentő kap—e szabadalmát, ITem biztos ez még a közzététel foganatosítása után. sem, Mulasztás, visszavonás, felszólalás mind a szabadalom megadásának cCrpra- dására vezethet, így tehát a megadás előtt történt szabadalomsértő tevékenységet még akkor sem lehet tudatosnak vagy gondatlannak minősíteni, ha. szabadalomsértőnek figyelmeztetés folytán tudnia kellett a bejelentés létezéséről, így tehát a szabadclomtulajdonos magánjogi igényét a tervezet más mértékkel méri., ha a szabadalom megadása előtt s mással, ha szabadalom megadása után történt- a szabadalomsértő cselekmény« A. megadás kihirdetése után a 6l0§-> /2/ bekezdésére tokintettel vélelmezni kell, hogy a szabadalom megadásáról minden belföldi iparosnak tudnia kellett, jade net: egyszer a szabadalom cine^ osztályozása olyan, hogy egyáltalán nem léi. me arra a következtetésre, hegy a szóbanforgó találmány az illető szabadalomban oltalom alatt áll» Ilyenkor nem lehet indokolt a szabadaloméértést tudatosnak illetőleg gondatlannak mznősitő vélelem* Természetesen rossz cim és rossz osztály mellett is lehet a szabadalomé ér tea tudatos, ha a ezabadalomtulajdomos más utón gondozKcáott róla, hogy a szakmában mindönkim1 tudnia kelljen arról, hogy a szí ban— forgó.találmány zz 6 javára szabadalmi oltalom alatt áll# ám ennyire védeni kohl a sz.Vbadalomtulajdonos anyagi erdőket a s zabadal or .sertéssel 3 zenben, éppen annyira kell vigyázni, hogy jóhiszr> mii harmadik személyek indokolatlanul ne károsodjanak a szzoadolor sertéssel kapcsolatos birói intézkedés folytán, iíár pedig, ha jóhiszemű s zabadaloms art ót a szabadaloméártÍ3 abb anha 2y ás ára kötelemé s .ezzel valamely árukészlete eladhatatlanná
