Schilling Zoltán - Mayer Géza - Szmertnik István: Indokolás a találmányi szabadalmakról szóló törvény és a használati minták oltalmáról szóló rendelet tervezetéhez (1943)
Általános indokolás
t&láímányra elővásárlói jogot kiván biztosítani a tervezet a munkaadónak vállalata szükségleti kielégítésére® /l5o§*/ Ezek az intéz’-* 7 ?k érdemesfáé teszik a munkaadóiénak, hogy íel-r találó! képességekkel megáldott alkalmazottakat tartsanak, s az alkalmazottaknak is, hogy feltaláljanak, mert maga a törvény biztosítja mindegyik iisztes- séges használt® Ugyancsak nagyje lentőségű e célok Xérése; szempontjából annak a kérdésnek rendelkezése is? hogy ka ugyanazt a találmányt tökben találták fel, melyik kapjon szabadalmat, s a többi kapjon-e valamiféle jogosítványt© Abban a kérdésben, bogy melyik feltaláló kapjon szabadalmat, a ter— vezet az 1895 á IŒT7II * t » c * als ;ár_ kialakult gyakori ainakinegf el élőén további ia azon az alapon áll, bogy szabadalmat az a feltaláló vagy jog - Vtl.ja kap, aki találmányát legelőször bejelenti, iiletéikeg arra a tervezet 3«§--á'ban meghatóraz'iz valamely más módon legkorábbi elsőbbséget sterez* Igen nagy előnye ugyanis ennek az álláspontnak a szabadalomra jogosult feltaláló el— ^ i/ öobbségének mo'-'bi'^bá" jközokirattal bizonyatnató megállapítása szembon az elméletileg megalapozható másik állásponttals mely szerint az első és valóságos feltaláló kap szabadalmat, vert a feltalálás elsőbbségének tárgyilagos megáilapit ás a az Amerikai Egyesült Államokban szerzett tapasztalatok szerint csaknem lehetetlen«, Ennek az utóbb említett álláspontnak az első nyilvánosságrabozót szabadalomhoz juttató változatához azonban közeledik a tervezet azzal az intézkedésével, hogy nem kívánja ujdonsá&rontónak t -kintand az ugyanazon feltaláló tál álnönyán al«vuulő5 jogferntartásopaak vélelmezett nyilvánossága rahozást? ha az. a bejelentés áEsőbbsé.y napját megelőző bat hónapon belül történt. Ez az intézkedés mind a közönség, mind pedig a feltalálók érdekében áll* „ , elő A feltalálás során ugyanis nem e gys z e or dili y 1' o gy a találmány szándékol atlnnul nyilvános ságit?. jut«. Ha est a nyilvános ságra jut ást a jogszabály ujdonságronfónak tekinti, ennek nemcsak az lehet következménye, hogy a feltaláló nem lmp szabadalmat, s úgy érezheti hogy vele igazságtalanság történt, henem az is, hogy — kizárólagos jog hiányában— a találmány ipari mag— valósítására vállalkozni nem lehet, s igy a találmány kiaknázatlan marad* Ámde ugyanakkor, mikor a szabadalomra jogosult feltaláló személyét a tervezet alaki, alapon választja ki, non kívánja teljesen megfosztani a találmányukra való jogaikba azokat a 1 eltaláló.-cet som, --.leik a találmányt -a sza badalomra jogosult feltalálóval egyidejűén, v/y talán nála korábbi . is szintén feltaláltok, ác a szabadalom elsőbbségi napja elett azt belföldön gyakorlatilag megvlósitották vagy arról leirást, rajzot, tervet; modellt, mintát
