Schilling Zoltán - Mayer Géza - Szmertnik István: Indokolás a találmányi szabadalmakról szóló törvény és a használati minták oltalmáról szóló rendelet tervezetéhez (1943)
Részletes indokolás a találmányi szabadalmakról szóló törvény tervezeteihez
✓ Ara. az ipaxi tulajdon védelmére alakult ' nemzetközi: unió egyezményéhez való csatlakozásunk /l908s Lll.t.c., 1913s ‘VTII.t.c., 1929s XVIIIot.c«,/ óta a találmány szabadalmazható voltára egyes esetekben más időpont irányadó» Ilyen lehet az esetleges megelőző külföldi bejelentés/ uniós egyezmény 4« cikk -j vagy valamely az uniós egyezmény 11 cikkének, illetőleg az 1911s XI„t0c«-inek megfelelő kiállítások történt kiállítás napja« Mégirkább előtérbe tolódik az általános ért elembe^ vett elsőbbségi nap az 1934-ben Londonban aláirt uniós egyezmény 4« cikke érteiméiben^ mely szerinc^külföldi bejelentés elsőbbségi napja és a magyarországi bejelentés napja közötti időközben * '.harmadik személyek sem szerezhetnek a szabadalomtulajdonossal szemben érvényesülő jogokat» Ez adja a magyarázatát annak, hogy a terbezet az 1893sXXX'VII.t»©*— tői eltérően, mely az ’’elsőbbséget” csali 29o§~ában és akkor is csak a magyarországi bejelentés napjáteal kapcsolatban határozta meg, már az újdonság kér— dósának szabályozása előtt foglakozik az elsőbbségi nap fogalmával* Az elsőbbségi nappal kapcsolatban eldöntésre váró legfontosabb kérdés, hogy mi az amit az elsőbbség megillet« Erről az 1095• XXXVII.t.c. nem intézkedett, bár már emellett is fölmerült az utólag módosított leirásm bejelentésekkel kapcsolatban ez a döntő fontosságú kérdés. Még inkább érezhető e rendelkezés hiánya akkor, akikor az elsőbbséget kiállítás, vagy külföldi bejelentés alapján kell elbírálni. A tervezetnek tehát olyan általános, mindenbesetre alkalmazható y szabályt kell adnia, amelynek alapján bizonyossággal ellehet dönte, hogy mi s*\ is az amit az elsőbbség megillet mert csak igy érhető el ebben a kérdésben egyöntetű bíráskodás;-, tehát jogbiztonság-* E kérdés legegyszerűbb megoldása, hogy az elsőbbség azt, és csak azt illeti meg, aminek feltalált volta a hatósághoz a maga idejében benyújtott iratokból és egyéb mellékletekből, illetőleg a kiállitcti tárgyból megállapít— adott ható. A szabadalmazható találmánynak az 10 § o —baiy közelebbi meghatározásából következik, hogy ehhez a találmányteák mind megvalósíthatóságát, mind pedig műszaki f eladat&-.megoldás ára alkalmasságát ; tehát műszaki hatásé*'' is meg kell tudni állapítani. Természetes, hogy a szóban forgó adatok mérlegelésekor az iliető szakmában járatos átlagos szakértők részére az elsőbbség idejében rendelkezésére állt ismeretanagyagot is figyelembe kell vermi, mert azt a feltalálótól nem lehet kívánni, hogy az egész szakirodalmat ismertesse leírásában, rajzában, és még kevésbbé lehet ilyesmire gondolni a kiállítással kapcsolatban» Ebben a Szabadalmi Bíróság gyakorlatát is fedő szellemben kíván intézkedni a 3«$« /4/ bekezdése.- 12 -
