Schilling Zoltán - Mayer Géza - Szmertnik István: Indokolás a találmányi szabadalmakról szóló törvény és a használati minták oltalmáról szóló rendelet tervezetéhez (1943)
Részletes indokolás a találmányi szabadalmakról szóló törvény tervezeteihez
? .1 dons ágiiiány « JL tervezet a találmány újdonságát lerontó* az 1895s XXX Vll „t ,c» 5—§.-ának le és 2, pontjában fel nőre?’ események közül mellőzni kivánja a nyilvános gyyliorlaibavételt, ha az nem az ország területén történt* Elméleti okkai ezt a megkülönböztetést alátámasztani aligha lehet, én ha figyelemmel vagyunk arra, hogy a nyilvános gyákorlatbavétel a dolog természeténél fogva a tapasztalat szerint a legtöbb esetben tanúkihallgatás nélkül nem bizonyítható, máris megértjük* hogy a szükségképen külföldi bircságút ján foganatosítandó ilyen bizony!tásfcigénylő tényállítást, a bizonyítás körülaényessége* költségessége és főként megygyöző eredmény nélkülisége folytán ITémetorszgg, ílagybritánia, az Amerikai Egyesült Államok, Japán és még számos más ország miért mellőzik* A regi nyomtatványok, kiállítások és nyilvános gyakorlatbavételek közül a tervezet, hasonlóan Hagybritáni*.-. jogszabályaihcz, fig;. elmen kívül kívánja hagyni az Ötven évnél régebben történt eseményeket? úgy amint az 1895* XXXVII otoC« 100 évnél régebbieket mellőzte is0 A 100 évre> ütvén évre leszállítását a műszaki tudománynak az utóbbi évtized jeliben tapasztalt rendkívüli rohamos fejlődése indokolja, minek folytán rs 50 évnél újabb nyentatvá- nyokbtn és "eljegyzésekben nem szereplő adatok elavultak* ïïgyancsak nere káván ja uj dons ágr ont ónak tekinteni a Tervezet — az ipar'l tulajdon vécéimére alakult nemzetközi Unió 1934"* évi londoni konferenciája VII.» óhajával összhangban^ s a nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség á93^ = évi berlini és 1938. évi. prágai kongresszusainak határozataira figyelemmel, hasonlóan az 193$ <• ovi német szabad almi törvény 2,§-á oz továbbá a japán szab dalmi termény 4'*§-*ákoa — a hat hónapnál nem régebbi, - bejelentőnek vagy jogelődjének találmányán alapuló nyilvános közléseket, kivéve ha belizomyit— ják, hogy a bejelentésre abban, az időben jogosult a jogfenntartás nélküli nyi vánosságra hozásba beleegyezem L-« Ez a rendelkezés elsősorban azt a két esetet ki vámja az ujdoságrontő hatástól, ment esitehi, amikor a feltaláló kísérletei válnak szándekoiztlanul nyilvánosság és amikor harmadik személ3r hozza nyilvánosságra jogosulatlanul a valamikepen tudomására jutott találnányto Mindkét esetben nyilvánvaló méltánytalanság, ha a feltaláló szabadalmat nem kaphat E kérd'sről részletesen szól a Szabadalmi Közlöny 193o. évi 11. számában megjcle:it0 " A b jelentést, megelőző, a bejelentőtől vagy jogelődjéről eredő közlések'’ cint értekezés«- 13 «
