Apor Dezső - Nagy Béla (szerk.): Híres feltalálók. Az akarat és tudás hősei (Budapest, 1915)
Híres feltalálók - A varróép története
Thimonnier Bertalan 39 sorsra volna érdemes és új szabású ruhakészítési módokkal akart kiválni. Azonban a többi mesterek miatt nem jutott munkához, ami azután rendkívül elkeserítette. Üzletét elhanyagolta és végre bezárta. A szerencsétlen szabólegény, amint napestig a tűvel kínlódott, munka közben sokat tépelődött és így jutott eszébe, hogy a varrásra is gépet kellene feltalálni. A gondolat nem hagyta nyugodni. Tervezgetésbe fogott és ettől fogva nem sokat törődött mindennapi kenyere megkeresésével. Az ötödik emeleti, szűk kis műhelyben, ahol dolgozott, gyakran szidta gazdája a lassúkezű, szórakozott, el-elgondolkodó embert, aki most már nemcsak lassan, de rendetlenül is dolgozott. Amikor pedig kitudódott, hogy valami masinán töri az eszét, általában eszelősnek tartották és úgy is bántak vele. Thimonnier azonban rendületlenül bízott magában. Minél inkább szidták, gúnyolták, annál inkább fokozódott kitartása. Minden szerszám és segédeszköz nélkül, négy évig fúrta-faragta gépét hosz- szú éjszakákon át, míg nappal újra szorgalmasan varrogatott, hogy pénzt gyüjthessen tervei megvalósítására. Hallotta, hogy Amerikában már van forgalomban valamiféle varrógép, azért hozatott egyet, hogy összehasonlítsa a magáéval. Négy évig kuporgatott, míg együtt volt az a nyolcszáz frank, amelyért megvásárolhatta az amerikai gépet. A posta végre A varrógép őse Hatalmas faalkotmány volt Thimonnier gépe, amelyet 1841-ben már használtak Párizsban. Kezdetleges gép volt, de Thimonnier utóbb tökéletesítette a találmányát : nem fából, hanem vasból és acélból állította össze.
