Apor Dezső - Nagy Béla (szerk.): Híres feltalálók. Az akarat és tudás hősei (Budapest, 1915)
Híres feltalálók - A varróép története
uo Híres feltalálók elhczta és most már főgcndja az volt, hogy senki meg ne sejtse, se társai a műhelyben, se a gazdája, hogy mi van abban a nagy csomagban, amit olyan messze földről kapott. Hiszen ráfogták volna, hogy teljesen megbolondult ! Thimonnier egyszeriben felismerte az amerikai gép nagy előnyeit és gyakorlati értékét : ami jót talált rajta, azt felhasználta és így készült el első varrógépe, melynek szinte minden része fából volt. Thimonnier varrógépe horgolótűvel dolgozott, még pedig olyképpen, hogy egyedül, egy közönséges felső fonállal, a kelme fölött záró- és alul láncöltést végzett. A fonálból csak annyit vitt át a varrnivalón, amennyi az össze- hurkoláshoz kellett. Az ő gépénél tehát nem kellett a fonalat teljesen áthúzni a szöveten, mint ahogy a tűbe befűzött fonalat kell. 1830-ban végre szabadalmazta a gépet. Még ugyanabban az évben Braunier, a francia kormány egyik mérnöke, meglátta a gépet, amelynek jelentőségét azonnal felismerte és a feltalálót magával vitte Párisba, a franciák fővárosába. Itt csakhamar társulat alakult a találmány kihasználására. 1831-ben nyílt meg a terjedelmes műhely, amelynek Thimonnier volt az igazgatója. Ezen a külvárosi gyártelepen néhány hónap alatt 80 varrógépet állítottak föl, amelyeken azután a kincstárnak a többi szabók árainál olcsóbb katonaruhákat gyártottak. A vállalkozás tehát kitűnőnek ígérkezett. Azonban Thimonnier sem kerülhette el a feltalálók végzetét : kortársai először nem értették meg, azután lekicsinyelték és végül meggyűlölték. A párizsi szabósegédek, azt állítván, hogy a varrógép megrontja kenyérkeresetüket, egy napon nekirontottak a gyártelepnek, elpusztították az összes gépeket, a nagy műhelyt pedig földig lerombolták. A feltalálót a tömeg halálra kereste és csak nagynehezen mentette meg életét. Pártfogója : Braunier mérnök meghalt, az üzlet részesei visszaléptek és Thimonnier újra egyedül állott. Visszatért szülőfalujába, de már 1834 ben újra Párisba került, gépét tökéletesítette és most úgy akart szerencsét próbálni, hogy varrnivalót vállalt. Ez azonban rosszul ütött ki és Thimonnier végre kénytelen volt gyalog visszavándorolni szülőföldjére, gépével a hátán, melyet útközben pénzért mutogatott, hogy így útiköltségét megkeresse. Thimonnier ennyi balsiker után sem esett kétségbe. Újra
