Ostwald, Wilhelm: Feltalálók, felfedezők, nagy emberek (Budapest, 1912)

Mayer

mint a szubsztanczia, szintén kombinálódnak egymással, régi alakjukat elvesztik (mennyiségileg semmivé lesznek), új formában lépnek fel s a régi új formák összefüggése épp oly lényeges, mint a H és O s a HO között .Az erők (amelyeknek szigorúan tudományos kifejlődését nem fogom magyarázatlanul hagyni) mozgásból, villamosságból és melegből állanak.“

A míg ezek a fejtegetések lényegükben a tudomány közös kincseivé lettek, addig az általános alapelveknek a mechanikára való alkalmazásával Mayer súlyos tévedésekbe keveredett, a melyekből csak lassan és kemény erőfeszítések árán tudott kibontakozni. A mikor az anyag kémiai fogalmával párhuzamosan az erő fizikai fogalmát fekteti le, az elnevezés sokféle jelentése megzavarja és az erő eredményének nem a munkát, hanem a mozgást, mértékéül pedig a mozgásmennyiséget mc (m = tömeg, c = gyorsulás) tekinti. E feltevésének erősbítését látja abban, hogy a két ellentétes mozgásmeny- nyiség -}- mc és — mc nem rugalmas anyagnál megsemmisül s ezáltal meleg keletkezik. Később is alapfelfogását illetőleg mindig a vegytani analógiára mutat, például egy Baurhoz intézett későbbi levelében:

„A fizika törvényeit, ellentétben a kémiával, nagy mértékben egyszerűsíti az a körülmény,

FELTALÁLÓK, FELFEDEZŐK 53