Ostwald, Wilhelm: Feltalálók, felfedezők, nagy emberek (Budapest, 1912)

A kultura problémája

FELTALÁLÓK, FELFEDEZŐK

11

áll az ügy minden más esetben is, amelyet vizsgálat tárgyává teszünk. Minden munkának van egy ismertető jele: mindenből, a mit a természettől azért kaptunk, hogy saját czéljainkra alkalmazzuk, bizonyos résznek el kell értéktelenednie, le kell kopnia, hasznavehetetlenné kell válnia. Az esztergályos száz kiló fából talán harminc kilónyi pipát farag. A fa szakszerűen értékesített hányada harmincz százalék. Tehát: az esztergályos a faanyagot egy harmincz százalékos gazdasági együtthatóval dolgozza fel.

Itt van tehát az a kétes jelentésű szó és nem is volt olyan nehéz megérteni. Természetes, hogy egy másik esztergályos, a ki ügyesebb mesterember, ugyanabból a faanyagból negyven százalékot tud pipának kiképezni és igy magasabb kultúrát képvisel, mint a ki csak harminczra viszi.

De hogy vagyunk akkor, ha ehhez a munkához viszont kétszeres időre van szüksége? Nos, erre a kérdésre a már ismert eljárási módon válaszolhatunk. A nap huszonnégy órájának csak bizonyos része fordítható munkára: az idő is alá van vetve a gazdasági együttható törvényének. Hogyha tehát a munkás a legjobb üzleti eredményt akarja elérni, akkor egybe kell vetnie a fa gazdasági értékét az