Szalai Emil: Előadóművész, gramofonlemez, rádió. Szerzőijogi tanulmány (Budapest, 1935)
V.
88 9. pontja szerint nem az a lényeges, hogy a készülék maga mechanifcai-e, mert hiszen minden készülék mechanikai — helyesebb a technikai kifejezés —, hanem az a 6. §. 9. pontjának lényege, hogy a készülék mechanikai előadásra szolgáljon, vagyis maga a készülék adjon elő mechanikailag. A távíróberendezés is műszaki (technikai) készülék: egy verset megtáviratozok valakinek, — ezzel Alföldy konstrukciója szerint, úgy véljük, a 6. §. 9. p. értelmében átvitel történt; ugyanígy, ha egy verset valakinek telefonon bemondok. A távírónál ugyanis, nem hangzásra ugyan — valamint a telefonnál —, de itt már hangzásra — tulajdonkép ugyanaz történik, amit Alföldy a rádióközlésnél lebonyolódó funkció gyanánt leír: „a Morse- gépbe kopogott írói mű megfelelő áramváltozásokat idéz elő, melyeket a leadó (továbbító) átvesz ... áramváltozások keltetnek ... ilykép a leadókészülékekre átvitt mű a felvevőkészülék (érkezési távíróállomás) működésével — írógéppel — érzékelhetővé válik, a felvevőkészülékkel tehát mechanikai előadás (továbbítás) történt”. Még kifejezettebben alkalmazható Alföldy ezen funkció leírása a telefon funkcionálásánál. Mégse hinnők, hogy a távírót vagy a telefont oly készüléknek vallaná Alföldy, mely mechanikai előadásra szolgál. Mint már kiemeltük, irreleváns itt, hogy hány kagylóval hallgatják a tele- fónszót, hogy tízezren-e, mint a Telefonhírmondónál van. mert mint Alföldy is megjegyzi, a 6. §. 9. p. nem ért nyilvános előadást, amikor előadásra szolgáló készüléket említ. (Csak azért, mert a készülék a nyilvánossághoz továbbítja a hangot, mivolta nem változik: ezért a Telefonhírmondót nem vélhetjük a 6. §. 9. p. szerinti készüléknek.) Ha most már az átvitelt úgy értelmeznek, ahogy ez Alföldy felfogásából adódik, akkor az Szjt-ben ez az átvitel szabályozatlan, bizonytalan anyag lesz: nem lesznek alkalmazhatók erre az átvitelre a többszörösítésre, forgalombahelye- zésre, forgalombantartásra vonatkozó intézkedések, de nem lesznek alkalmazhatók rá a nyilvános előadásra vonatkozók sem: valahol a kettő között, a többszörösítés és a nyilvános előadás között, lebegne ez az átvitel, és a jogszolgáltatásnak külön kellene kreálnia erre az átvitelre jogszabályokat az Szjt- nek Első és Harmadik Fejezetéből. A kir. Kúria 1909. évi
