Szalai Emil: Előadóművész, gramofonlemez, rádió. Szerzőijogi tanulmány (Budapest, 1935)

V.

101 lyével való üzletszerű bemutatása, jóllehet a törvény nem mondja meg kijezetten, többszörösítésnek tekintendő különö­sen, ha az üzletszerű és nem ingyenes.* A 6. §. 9. p. nélkül is önként értetődik, hogy ha írói mű iszövegileg, vagy zenemű hangjegyileg valamely készülékre, vagy ennek alkatrészeire átvitetik, akár szolgál ez a készülék, vagy alkatrésze mechani­kai előadásra, akár nem, az Szjt. 1. §-a szerint többszörösítés történik; azonban az ilyen — optikai — készülékekkel való be­mutatást nem szokta a köznyelv „előadás” gyanánt említeni. Alföldy is a 6. §. 9. pontját nyilván nem ily szövegi átvitel, nem ily optikai bemutatás céljára szolgáló készülékek számá­ra kívánja igénybevenni a szemnek szóló előadás cél­jára, és nyilván még az esetre sem, ha képtávíró, vagy képrádió közvetítésével vetíttetnék maga a szöveg, pld. olykép, hogy a rádióvevő készülék lemezén vagy vetítőlapján megjelenik az oda táviratozott, vagy oda rádiózott szöveg. Ez is csak optikai bemutatás volna, tehát csak többszörösítés, ha még oly távolról érkezett is a vetítés, és ha még oly komplikált szerkezet vagy készülék szolgáltatja a vetítést — többszörösítést. A vetítmény — hogy ezt a rossz szóképzést használjuk — többszörösítési példányként fog szerepelni, amíg a vetítés tart, a vetítés, mint optikai készülékkel való bemutatás, nem előadást, hanem műpéldányt produkál, bárha ez a példány a fényhatás megszűntével elenyészik, — műpél­dányt, mely a vetítő felületen jelentkezik. Másféle vizuális megjelenítés, — és Alföldy nyilván erre gondolt, mikor a szemnek szóló mechanikai előadás céljára szolgáló készüléket is a 6. §. 9. p. alá vonta, — midőn egy versnek vagy elbeszélésnek vagy akár egy színdarab tartal­ma, cselekménye, a szem számára kerül elénk előadásra. Míg az optikai eszközzel való bemutatás a térben történik, az elő­adás az időben is produkálódik, az írói mű tartalma-cselekmé- nye a térben időrendi egymásutánban és folyamatban jelenül meg a vetítő felületen. Oly készüléket nem ismerünk, mellyel az írói műveket azonmód, ahogy írói műként (könyvben, példányban) jelent­* Dr. Szalai Emil: A magyar szerzői jog. 13. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom