Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

Az értzeitől való elválasztása.

Hogy a’ rezet az értzeitől el lehessen választani } az értz először megpergeltetik avagy jól kiszárittatik az arra végre való kemen- tzében ; hogy a’ vélle öszveköttetésben lehető kénkö belölle kihajtassék és a’ kő-nemek porhanyósabbak légyenek. Ezután megol- vasztatik , és az a’ massa vagy a’ kénkötül általjárt értzikö, a’ melly abból formálódik , vereskönek (Rothstein) neveztetik. Ha a’ vereskö ismét megolvasztatik , abból már sokkal tisztább rézmassza jön ki, a* mellyel, mivel a’ színe feketés, feketeréznek szoktak nevezni *) A’ feketeréznek megtisztítása, még egyszeri olvasztás által esik-meg, a’ midőn a’ nem-értzi részek elégnek. Ezen állapotban a’ réz készréznek (Garkupfer^ neveztetik.

§. 30.

A' réznek természeti tulajdonsága.

A’ tiszta réznek fényes veres színe van. A’keménysége nagyobb az ezüsténél, melly- re nézve nagyobb rúgóereie (elasticitása) és hangja van, mint az ezüstnek. Ez az értz

29*) Ennekutánna az e'rtzeknek és más ásványoknak tsak a’ német neveket, ezeket is tsak ott, a’ hol a’ dolog világossága kívánja, fogom a’ zárt jelekben említeni ; részezerint rövidségnek okáért, részszerint azért, mivel az itt el- múlhatatlanál nem szükséges és magában a’ könyvben sints kitéve. A’ ki szeretné tudni a* Deák neveket is , azokat a’ Mineralogus könyvekben p. o. Wernerben , Blumenbachbnn. P. Dimitri de Gallizinben fel fogja találni. M.