Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

felette nyújtható , úgy hogy azt a’ hajszálhoz hasonló szálakra ki lehet nyújtani , és majd tsak nem olly vékony levelekre ki lehet verni mint az ezüstöt. Nem tsak nyújtható, ha- nyúlós is; mivel egy tizedrész hüvelyknyi vastagságú rézdrót, mintegy 500 fontot bír el. Mindazáítal nem tüzkiálló , mivel a’sokáig- tartó tűzben mészszé válik és elenyészik. Minden savanyiiságokban felóldozódik ^legkönnyebben salétrom - savanyúságban ) , sőt a’ vízben es levegőben is, még pedig zöldmész. azé vagy rosdává , a* melly a’ színétől zöld- forgátsnak (grünspan) krispánnak neveztetik. Innen a’ rezet a’ nemes értzek közibe számlálni nem szokták.

'$• 3‘- ‘ '

Átok at Országok, mellyekben a’ réz bővebben találtatik.

Tsak nem minden Országban lehet kis- •ebb ’s nagyobb mértékben rezet találni. — Német - Ország.

Leg nevezetesebb rézbányái Német Országnak ezek: —

A’ Schwatzi, Tyrolisban. Ez a’rézbánya minden esztendőben egynéhány 1000 mázsa szép értzet szokott adni.

A’ Seekani, Turnachi , Radmari rézbányák is ’s a’ t. Steyer Országban a’ nevezetesebbek közzűl valók.

A’ Freybergi Szaxoniában, a’ Goslári és Lautenbergi a’ Hárzbértzes hegyeiben; — a’ Gádelsheimi a’ Wáldecki Grófságban ; a’ Thal- Itteri a’ Hessen - Darmstadti literi uradalomban: — a’ Riegelsdoríi Hassiában; a* Rothenburgi a’ Saala mellett; Westpha^, liában a’ Hassiai hegyekben lévők a’ Rhe« nui felé. — A’ Joachimsthali , Graslitzi, Ku-