Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

B. A Plánták országából való mesterség-poduktumok

335

Mindén eddig, említett nemei között a’ pamutnak a’ napkeleti Indiából nevezetesen, •Siamból, Bengalából, CheriOonból, Surateből, Ja~ púdból, Corornandelböl ’s a’ t. valók legjobbak. Itt azt, a’ fanemü pamut plántáról szedik. Bengalában a’ pamutfa tizenöt ’s több láb magasságra is meg szokott nevekedni. Acre és Alexandria körül 6 lábnyxra; Máltában 3 lábnyira; Siciliában és Spanyol Országban pedig még kissebbre. Épen ezen arányozat- ban fogy az ezeken termő pamutoknak jóságok is. A’ napkeleti Indiai pamut után lehet tenni a’ Levantainkat , a’ mellyek közzül a* Cyprus szigetéből valók legjobbak. A* Smyr- nainál a’ Macedóniából valók ismét roszszab- bak. A’ Brasiliaih pedig, a’ mellyet a’ Portu- gallusok szoktak onnét kihordani, felette jók. Ezek után következnek az Amerikai fajták között: a1 Cayennei, Curassavi, Surinami, Ber- bicei , Demerary és Jamaicai ; továbbá a' Tabagói , St. Domingoi y Martinié/uei y Guadeloupes » St, Croixi ’s a’ t.

§. 344.

Pamut - fonalak.

Minekelötte a’ pamutot fonalnak meg fonnák és azután egy vagy más módon feldolgoznák , előbb azt meg szol ták gyaratni vagy gerebenelni. Ez a’ munka ennekelőt- te simitógereben (Streichkamm) áltál ment véghez, most pedig már ezen végre tulajdonképen való gereben machinával élnek. Az illyen machinák különös mesterséggel öszve- szerkesztetett henger-mívek ( Walzenwerk^ a’ mellyek köröskörül gereben fogatskákkal vannak elkészülve. Megvonatván a' pamut gerebenen avagy meggerebeueltetvén , fonalnak fonatik meg. Ez a’ fonás még most is gyakran a’ közönséges kerekes guzsaly vagy