Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)
B. A Plánták országából való mesterség-poduktumok
íöitka által esik ugyan meg; mindazáítáf inár ma , a’ pamut fonalaknak fonások nagyobb részént tulajdon ezen végre készíttetett fonó - machinák vagy fonómalmok által szokott végbe menni. Ezek a’ machinák 'íragy emberek, vagy pedig állatok, víz, gőz’s a’ t. által hajtatnak ’s forgattatnak. Az efféle machinákkal való élés az Anglus manufaktúrákban van leginkább szokásban: A’ midőn á’ meggerebenélt pamutot fonó-machina által akarják megfonni, a’ gereben ■ mach inának végére egy ollyatén eszközt alkalmaztatnak , a’ mellynél fogva a’ pamut arról pipaszárhoz hasonló vastagságú madzag formán tékefgödzik le szakadatlanul. Ez a' pamut madzag, a’melly első - fonatnák (Vor- ^gespinnst) neveztetik* a’machina által különös vagy egyes orsókra tekergettetik fel a’ rnellyek a’ midőn megtelnek,fajihúl való meg- fonás végett a’ fonó - machinára rendel fel- ézúratnak. A’ pamut’ félette vékony fonalakra való megvonásának mesterségét nevezetesen az Anglusok felette sokra vitték. Man~ chestqrben nem igen régen valamelly fogadásnak alkalmatosságával egy font dutvu vagy készítetten pamutból .366 orsó fonalak, fonattak , a’ méllyekröl egyenként mindéaikrőí a’ lejött fonalnak hoszszasága. 840 Ölet; az egész fontbúi valónak pedig »70 Anglus mértföldei tett, a’ melly távolság mintegy 24 frantzia mértfőidnek (Licues) felel még. Hogy a’Fran- tziák az Anglusoknál ezen mesterségben nem alább valók , e’ következő példa megmutatja : à’ Lepinei manufaktúrában St. Vra ntöl nem meszsze »797 esztendőben és már az előtt jóval is, egy font pamutból 294,000 láb avagy 49,660 öl hoszszaságu (mintegy 24 frantzia tíiértfőldnyire kiterjedő) fonal szálat fontak. A’ pamut fonalnak tzérrának való meg- sodrása hasonlóképen machinák által megy Vég/