Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

B. A Plánták országából való mesterség-poduktumok

ták. Az esztendei plánták közzé tartozik , és tsak egy nyáron által tart. Két ’s három Jábnyi magasságra szokott nöni._ A’ magtar- tójokban vagy tokokban a’ me^lyek négy l.a- niarátskákra vannak felosztva , hét hoszszú- kás - gömbölyű , borsó nagyságú, fejér magok találtatnak , mellyeket fájin fejér gyapjú forma pelyfiek vesznek körül; és e' már az a’ mit pamutnak neveznek. A’ mag - tokok e- leinten zöldek, azután megbámulnák, végre pedig egészszen megfeketednek. A’ midőn megérnek, nagy pukkanással repednek széllyel , egyszermind pedig ekkor az aratásához is azonnal hozzá fognak, Vége lévéq. az aratásnak , a’mag - tokok öszve szedetnek, a’ mellyek vagy meg nem értek egészszen , vagy pedig hibások , külön válogattatnak , és azokból a’ pamutok kiszedetnek. A’ midőn pedig ezen rendszerént a’ magjokhoz erőssea hoz' ájok vannak ragadva , egy könnyen azoktól nem is választathatnak el, mellyrenézi e gz illyetén munkának végbevitelére machi- nákkal szoktak élni. Az Indiai lakosoka’pa¥ műtőt a’ magvátúl nem machinák által ; hanem tsak a’ puszta ójjaikkal szokták elválasztani; a’ melly nagyobb fáradsággal esik ugyan meg; de nagyobb haszna is van, müvei a’ pamut e’ szerént a’ jóságából kevesebbet veszt el, a’ szálaknak is természeti hosz- szaságok és arányozatjok megmaradnak. A* pamuttal való bánásnak ezt a’ módját lehet már a’ többek között egy fő okának tartani annak , hogy az Indiaiak olly fájin , minden kőiét at mes; haladó ssőtt dolgokat tudnak abból készíteni. Az említett machinákkal való élés által ezek a’ hasznok elmaradnak, a’ mellyel seni a’pamutnak , kiválogatásával , sem pedig annak meggerebenélésével egészszen nem lehet kipótolni.

2). A’ közép nemű pamutplánták kiváltké- peii a’ napnyugot Indiai szigeteken teremnek