Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

B. A Plánták országából való mesterség-poduktumok

33<>

Ezek kilentz ’s tíz lábnyi magasságra szobiak nevekedni és több esztendőkig elélnek. Hogy annál jobban teremjenek ’s több gyü- möltsöt hozzanak , minden második esztendőben letsonkáztatnak.

3.). A’ legnagyobb neműek avagy a’ pamutfák , Déli Amerikában, napkeletiIndiáiákon , nevezetesen Sumáirán , Siam és Bengala Országokban ’s a’ t. teremnek. Ez a’ fa tizenöt ’s húsz láb magasságra és alkalmas vastágságra meg szokott nőni. A’ pamutja jóságára és fa- jinságára nézve az elsőbb nemüeknél sokkal alább való. A’ pamut - szedésnek és az- aal való bánásnak módja, ezen utolsó ne» műre nézve is ugyan az, a’ melly a’ két elsőbb nemüekre nézve.

§. 341.

Az Országok d mellyekben terem d pamut.

Amérikában.

A’ világnak ezen részében felette sok pamut terem. Nagyobb részént. az itt termesz- tetni szokott neműek egy esztendőben kétszer teremnek. Azok az Országok és szigetek a* mellyeken a’ pamut fákat leginkább tenyész- tetni szokták ezek: napnyugoti India ; főképen pedig az Antilleti szigetek, nevezetesen Domingo Jamaica, Portorico St. Croix , Curas sao , Tobago ’s a’ t. Itt leginkább a’ fanemü pamutplánták tenyésztetnek; a’magtokjok mind- azáltal ezeknek, ez alatt az ég hajlat alatt, olly nagyra , mint napkeleti. Indiákon nem szokott megnevekedni. A’ pamutnak itten egy ollyan neme is terem , a’ melly bojtospamutnak nevezete alatt esmeretes. Egy más neme pedig Siaminak neveztetik ; mivel annak magva Siómból hozatott ide. A’ kik az Antillesi szigeteken a’ pamut tsemetéket te- nyésztetni szokták , minden második esztendőben megnyírják, hogy új} növést hajtsa-