Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

B. A Plánták országából való mesterség-poduktumok

3i.5

Majd ezután pamutból készíttetek , a’ inellyet az Európaiak a’ kresztes háborúknak idejek alatt a' Chinaiakiúi tanultak.

A' vászon - rongybúi készíttetni szokott papiros, a’ mellyel mi élünk, tsak a’ tizenharmadik századtól fogva van szokásban és akkor találtatott fel legelőször.

A’ papiros fábrikában vagy papiros malomban, minekutánna a’ rongyok külön válogattalak , az első munka azoknak széllyel Vrtgdalások. Ez egy vágó ládába szokott megesni , a’ melly több hajtó kerekek által tétetik mozgásba, egyéb eránt pedig a’ szets- kavágóladával nagy hasonlatossága van. Ekkor az öszve vagdaltatott rongyok vízbe bé- áztattatnak, és ebben az állapotban maradnak mind addig míg rothadási forrásba által menni nem kezdenek. A’ midőn ez véghez ment , a’ törő malomba vitetnek (az e- dénybe a' mint ezt a’ papiros tsinálók nevezik^ a’ mellyben kásává avagy péppé tö- letetnek öszve. A’ törő malmoknak tálaikba (völgyesen kivájott helyek a’ mellyekbe a! rongyok tétetnek és a’ mellyekbe a’ kalapátsok vagy török nagy erővel esnek le) egy tsator- nátskán a’ törés ideje alatt a’ víz szüntelen fol y lefelé ; és hogy a’ víz , a’ midőn a’ rongyok eléggé tiszták, belőllők ismét kifolyhasson, a’ fenekeken egy szÖrszitával beborított lyuk van, ne hogy azon a’ vizzel együtt a’rongy pép is , ki follyon.

Az ,öszvetöretett rongyok (a’ mellyek ezen állapotokban fél matériáknak neveztetnek) bizonyos edénybe tétetnek , a’mellyben azokból a' víznek egy részé ki nyomatik. E’ megesvén a’ ropgy massza ismét újjrajól meetöretik; a’ midőn osztán az illyetén pép formán öszvetöretett rongyok egész matériának (ganzer zeug) neveztetnek. Ez az e- gész matéria még egyszer egy nagy hordp-s