Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

B. A Plánták országából való mesterség-poduktumok

474

gezett tsillag van a’ raellynek sugárai egy óí* dalról élesre vannak kiköszörülve. — Ez a* tsillag négy, hat* és nyóltz súgárokból áll , a’ szerint a* mint a' szalmaszálat kevesebb vagy több részekre kell elhasogatni. A’ tsil- lagnak közepében hoszszú gömbölyeges vesz- szötske van (Stylus). A’ szalma szálat erre szokták szúrni, a’ melly ennél fogva minde- nik sugártól egy forma távolságra illettetik , mégpedig mig tökéüetesen el nem hasoga- tódik. Ezen mód által a’ szalma manufaktúrában a’ legunalmasabb foglalatosság már most szinte játékká változott.

A’ szalma portékák fonásokra kötésekre megkívántató kézforgatását avagy a’ fogásokat (Handgriffe) megtanulni nem nehéz.

§• 277.‘

Az Országok és fábrikák a* melly ebben szalma portékák készíttetnek.

Nagyobb részént ezek a* portékák a* fáin-* kon és kis városokban egy es személlyektöl készíttetnek ; azomban a’ nagy városokban is már most ezen végre tulajdon fábrikák állíttattak fel, a’ mellyekben felette sok szalma- portékák készíttetnek p. o. Berlinben , Londonban, Parisban ’s a’ t.

Szakszóniában is a’ Dresda körül lévő falukban úgymint: Laubegastban , Passendorf- ban, Dohnaban ’s a’ t. sok illyetén szalma- portékákat és felette jókat tsinálnak. A’ Mis- niai kerületben 1789-ben 3^73 tallért érő szalmából fonatott vagy köttetett portékák készíttettek.

Az Austriai Császárságban , nevezetesen Carnioliában Jauchen körül is sok szalma - kalapokat, ’s más efféle portékákat tsinálnak.

Frankóniáhan, Svéviában , és Német Országnak más tájjékain is; kiváltképen pedig Olasz Országnak némelly Tartomániiyaiban