Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

B. A Plánták országából való mesterség-poduktumok

Feiétte sok szalmából font ’s kötött portékák készíttetnek.

Jegyzés. A* manufaktúrák és fábrikák között, széles értelemben vévén ezeket a’ szavakat, semmi külömbség sints. Szoros értelemben az elsőbbeken azok á’ mesterség-mívek értetnek a’ mellyeknek készítésekre olvasztó - tűz kalapálás , kovát solas telly ességgel nem kívántatik. — A’fábrikák nevezetek alatt ped ig ollya- tén mesterség - mívek foglaltat nak bé , a’mel- lyeknek készítések leginkább kovátsolás , kalapálás által megy véghez.

Manufaktúrának széles értelemben neveztetik az a' foglalatosság a’ melly szerént bizonyos kézi mesterség által , a’ kikészített vagy kikészítetlen természet produktumaihól , né- mellv mívszereknek segítségekkel , vagy azok nélkül , valameíly megjavíttatott portéka készíttetik; — sokszor pedig ezek a’ megjavíttatott portékák és készíttetett dolgok is manufaktúráknak neveztetnek,sót még azok a*helyek és házak is, a’ mellyekben az efféle portékák vagy akár- melly kézmívek sok egy társaságban dolgozó személlyek által kész íttetnek. Ez en értelemben az alatt a’fábrikák és munkások, sőt a’ közönséges mesterségek , és mesterség - mívek is béfogíaltatnak. Sokszor pedig mind a’ manufaktúrát mind pedig a’fábrikát ugyanazon egv jelentésű szónak veszik és azokkal feltse- rélvé élnek: midőn valameíly Ország manufaktúráiénak és fábrikájának állapotjárói van a’ szó. Ezekből konnven által lehet már az o- kát látni annak , hogy az ezen és az ez előtt való (i$-ban említett mesterség produktumaiknak készítő műhelyeik vagy házaik, miért neveztessenek fábrikáknak , holott azokat szoros értelemben manufaktúráknak kellene mondani. M.

18 *