Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)
B. A Plánták országából való mesterség-poduktumok
270 fíarmatkása ( Mannagrütze). Éz egy keskeny , hoszszú levelű , a’ lapá- lyos nedves réteken , az álló és folyó vizek mellett magasra nevekedő manna fűnek (Manna schwingel-gras) magvából készül. Némelly helyeken ezt termesztik is p. o. Grätz körül, szitával szokták szedni; a’ szárát fejestől a’ szitába lehajtják és abban kiverik, vagy kirázzák , mégpedig jó idején reggel korán míg a’ harmat fel nem száll ; mert ha a’ bojtos feje egészszen megszárad, abból a’magvak a' legkissebb mozgásra is azonnal a’fűidre lehúllanak ; onnét pedig szemenként felszedni nem egy könnyen lehetne. A’ midőn pedig ezek &’ harmatos kása szemek jól megszáradnak, szalmával elegyítve bizonyos e- dénybe vagy mozsárba tétetnek és niozsár- törnvel gyengén megtöretvén e' szerént a’ héjjoktól megtisztíltatnak. $• *73Azok az Országok a* mellyekben harmatkása térem. Lengyel Országban és Litvániában különösen sok harmatkását gyűjtenek öszve, a’ mellyet az azzal kereskedők Dantzigba , Kö- nigsbergbe ’s a' t. szoktak kihordani. Livó- niában is hűven terem a1“ természetnek ez a* produktuma. Dániában hasonlóképen Laaland és Falster szigeteken sok harmatkását szednek öszve a’ lakosok. Jegyzés. Harmatkása Magyar Országon is terem, nevezetesen Szathmár Vármegyében süt meglehet több helyeken is , de ajtók én előttem esméretlenek. — A* mi pédig ezen fünemnek, mannafü nevezetét illeti (Manna- - gras, Mannaschwingel)! ez azért neveztetett ekképen, mivel a’ köznép mesés vélekedése » . §. 272*
