Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)
B. A Plánták országából való mesterség-poduktumok
A’ másik esetben is hasonlóképen a’ száladdal együtt í'elforraltatott víz a’ tsapos kádon eresztetik keresztül. Azután az ismét fel- forraltatik , és újjra a’ vegyítő kádban maradit szaladra tültetik 's letsapoltatik. Ezen esetben is a’ víznek felforralása és általszü- rése mind addig tart, míg a’#zalado$ víz nem elég erős. Mivel az illyetén szalados vízben sok édes nyálkás részek vannak, neoatsak az hogy undorító íze van, hanem ennek felette hamar el is romlik. Hogy az édes nyálkás ízétől megfosztani, és állandóbbá tenni lehessen , először komló« vizet töltenek belé, azután pedig íorrani hagyják. Az új] vagy friss sernek (Jungbieres) forrása nagy kádban szokott végbe vitetni, és részszerént, melegség, részszerént pedig (V mint jobbára a’ serházakban szokásban van) serseprönek vagy a' mint másképen nevezik serélesztönek (óest) belététele által szokták azt segíteni. §• 261. Serfő lő - házak. Sok Országokban majd tsak nem minden paraszt házban készítenek sert, mindazáltai - a’ nagy Városokban ezt az egésséges italt, kissebb 's nagyobb serházakban szokták készíteni. Az igen jó ser készítésről híres Országokban találtatnak ollyan serfőzőházak, mellyekben esztendőnként 170,000 hordó sernél többet főznek. A* legjobb sereknek nemeik közzé tartoznak , az Ánglus Porter-ser (Porterbier) a’ Braun- schweigi Mumme ; - a’ Merseburgi ser *, - a’ Han- noverai Broihmn\- a’ mellvet főképen Hanno- verában főznek ;-a’ Goslari^Gtue 's a’ t. $. 262. E t X c t, A’ plánták nedvességeikben sok savanyú* súgok vannak. Ha eask forrás által a’ plán,7 *
