Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

B. A Plánták országából való mesterség-poduktumok

ták’ nedvességeinek egyéb részeiktől elvé* lasztatnak (mindazáltal úgy, hogy minden szeszes részek el ne repüljenek), azokból etzet fog lenni. A’ midőn minden pianta nedvessé-4 gek a’szeszes megíorrásra alkalmatosok: er-4 re nézve etzetet tsinálni mindenikböl lehet; mindazáltal azt rendszerént száladból, serből, savanyú borból, szőllöböl, és más sokfele gy ümőltsökbüi szokták készíteni. Innen a’ közönséges etzetet seretzetie, boretzrt?, és gyü/riolts- etietre lehet felosztani*

Jfía a’száladból seretzetet akarunk készíteni ahoz komlót nem kell tenni ; mivel ez által az erős forrás megakadályoztatnék; egyéb-aránt ennek készítése, átaljában vévén , úgy szokott véghez menni mipt a’ serfözés, kivévén a* szeszes forrást (Gährung) a’ mellyfe nézve nagy a’ külombség. — Ha a’ forrás tsupáíi seprőnek hozzátétele által segíttetnék elő; ezen vegyületböl származna ugyan savanyú folyósság, de ollyan, a’ mellyböl minden szeszes részek elrepülnének, és ha egészszen még meg nem volna is rothadva , ahoz mind- azáltal közel járna.— Ezért szükség már, kemény vagy erős savanyúságnak hozzáadása által a’ forrást siettetni. •—Ezen végre * borkövei, kovászszal, megromlott malozsával *s a’ t. szoktak élni. A’ midőn az etzet megforr , akkor egyszersmind készen is van. A* savanyú bort, és a’ gyümöltspknek kinyomott levét , ha azokból az ember etzetet akar készíteni , hasonléképen hirtelen kemény forrásba kell indítani; mivel a’ lassú, tsendes forrás által, ezen plántanedvességeknek savanyúságok is mindég szeszes részeket el szekták veszteni,

■' <263,

Etzet- főző vagy- kéizűüházah* Seretzetet majd fsaknem mind azokban a’ Városokban készítenek a’ mellyekben