Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

B. A Plánták országából való mesterség-poduktumok

258

tsirája zöldülni akar, hogy az erejét el ne Veszíttse szárítás által azt megfonny ásztják ; mellyrenézve vagy valametly szellös helyre p. o padra hordják ; vagy pedig, a’ mi inkább szokásban van , aszalón füst által megszárítr ják. Különös ezen végre készült szárító szobák is vannak, a’ mellyekben a* szalad (a* mint már ezen állapotjában a’ szemes élet neveztetni szokott^) a’kementzének tiszta melege által, füst nélkül avagy a’ nélkül hogy megfvístölödne, száríUatik meg. Az illyetén száladból , valamint a’ levegőn szári Hatottból, halovány sárgásabh *zínü, és nem olly tartós ser, fog lenni , miAt az ollyanból a’ mellyet füstön szárítanak meg. A' midőn a' szalad megszáradt megdaráltatík , és az abból lejendö ser főzésre nem elébb , hanem tsak ekkor fordíttathatik.

A’ serfőzés nem minden serfőzö házban egyformán esik meg. A’ külömbbféle serek is hasonlóképen külömbözö módon készíttetnek. Közönségesen a’ serfőzésre e’ követke- zendök kívántainak meg ; — A’ megdarált szalad vízzel megnedvesíttetik , és egy ollyatén- kádba (vegyitőkádba,Mischbottich) töltetik ^ a* mellynek feneke szalmával beleiről meg van hintve és abba tsap van alkalmaztatva; avagy, a’ melly még sokkal jobb , a’ szaladot először vízben megfőzik; és az egész massza ekkor töltetik osztán a’ megnevezett kádba. <

Az elsőbb esetben a’ kádba öntetett száladra forró vizet (öltenek, és a* kád fenekén lévő tsapon egymás, az alá tétetett edénybe által eresztik. Az általfolyás ideje alatt a’ forró víz a’ száladból sok szeszes és nyúlós édes részeket óldoz fel és viszen el magával. Ekkor az ismét felforraltatik és a’ száladon újra általbotsáttatik. — Ez a’ forralása és ál- talszürése a’ víznek mind addig tart; míg a* szálainak minden erejét a’forróvíz ki nem veszi és azzal nem egyesül..