Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

nevezetű Örmény nek 12 tonna aranyat : «*=-4ooo rubelből álló esztendei fizetést, és az Örmény egész famíliájára kiterjed-ö nemességet adott. *— Nagyságára és és formájára nézve egy galamb tojáshoz fiasonlít , és 2i5 karatot nyom. A’ Császári páltzának fejét ékesíti.

Jegyzés. A’mint “beszéílik egy Indiai Re- gementböl szökött frantzia katona lopta volna ezt a’Brama templomából Scherigamban , a’ holott ez, egy bálvány képnek a' szeme volt. — Hihetőbbnek láttzik azon elöl adás a* melly Pallósnak utolsó utazásában találtatik; hogy t. i. ez a’ gyémánt egy megölettetett Jndiai Fejedelemnek királyi székéből rabol- talott volna ei a’ katonáktól : és ezek által kerülhetett osztán az említett Örménynek kezébe. —

5.) Az Orleansi Hertzegtöl, a’ Frantzia király számára egy Pitt nevű Ánglustól vásár roltatott gyémánt, a’ meltynek nehézsége 13jr karatot tészen. Ez Brillántnak kiköszörülve vagy pallérozva; — az árra másfél millióm Livrára tétetik.

%. 215.

HasXna a' gyémántokriak.

Ezek nem tsak ékességekre valók mint a’ miilyenek p. o. a’ fellyebb említtettek , nem külömben azok a’ kissebb neműek is a’ mel- lyekgyürőbe , ’s más ékességnek aranyba foglaltatnak bé; hanem a’drága köveknek köszörülésekre, pallérozásokra, és az üvegeknek elhasításokra is szokták azokat használni. Ennek előtte az üveget atzélból való hegyes massiv pennákkal és megtüzessíttetett vassal mettzették el ; tsak a’ tizenhatodik századtól Fogva élnek ezen végre gyémánttal. A* gyémántoknak ékesség gyanánt való viselések Frantzia Országban tsak XIV-ik Lajos uralkodása alatt jött módiba. — Az elsöBril-