Bányász Jenő: Az árúvédjegy és mintaoltalmi jog kézikönyve (Budapest, 1910)

III. Védjegyoltalomban nem részesíthető jelzések és a védjegyek használata

A vörös keresztet magukban foglaló, már be­lajstromozott védjegyek azonban, a mennyiben — a vörös keresztnek fekete színben való ábrá­zolásától eltekintve — az eredetileg belajstromo­zott védjegyekkel azonosak, mint megújított véd­jegyek kezelhetők, vagyis nem vesztik el eredeti prioritásukat. A vörös keresztmegjelölés ugyanis mint árú­jegy többé belajstromozható nem lévén, indivi­dualizáló jellegét elvesztette.1) A mondottakon kívül a lajstromozásból ki van­nak zárva az oly jelvények, a melyek: 1. kizárólag O Felségeiknek, vagy a királyi család valamelyik tagjának arczképéböl állanak. Olyan védjegyekhez, melyeken Ö Felségüknek és az uralkodó család tagjainak arczképei nem kizárólag egyedül, hanem más jegyekkel kap­csolatban nyernek alkalmazást, használatba véte­lük előtt Ő Felségének legmagasabb engedélye szükséges, a mely a m. kir. belügyminiszter (ille­tőleg a horvát-szlavon-dalmátországi bán) és a cs. kir. osztrák kereskedelmi miniszter egyetér­tésével a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter útján előzetesen kieszköz- lendő.2) 2. Kizárólag állami és közhatósági czímerekből, valamint pusztán számokból, betűkből állanak. Az önkormányzati testületektől czímerhaszná- lati engedélyt nyert védjegytulajdonosok enge­délyüknek védjegyjogi czélokra leendő értékesít­■) V. ö. 1445—909. K. M. *) V. ö. R. T. 1885. 7470.

Next

/
Oldalképek
Tartalom