Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
Sokszorosító ipar Sohasem mutatták még be a könyvnyomtatást a laikus közönségnek oly érdekes és részletes módon, mint ez a millenniumi kiállításon történt. Az eddigi kiállításokon — kezdve az első, 1856-ban tartott londoni kiállítástól egészen az 1893. évi chicagói kiállításig, — a nyomtatványok előállításának szemléleti bemutatására nem fordítottak kellő gondot. S mégis mindig a legélénkebb érdeklődés nyilvánult a közönségben az iránt, hogy a szellemi produktumok mi módon válnak az emberiség ezreinek hozzáférhetőkké. A régi időben csak a legfelsőbb osztály volt a kiváltságos, csak a gazdagoknak volt módjukban magukat kiképezni az által, hogy iró-diákkal egy-egy könyvet másoltattak. Azóta nagyot változott az idő. A lángeszű mainzi Gutenberg János a XV. század első felében, a történeti kutatások megállapítása szerint az 1447-ik év táján, feltalálta a könyvnyomtatást s ezzel demokratikus szellemet lehelt a műveltségbe, mert most már mindenki részesülhetett a szellem nyilvánulásai- ban. A privilégium megszűnt s a tudomány közkincscsé vált. Találkoztak ugyan az olaszok, a németalföldiek, sőt a németek közt is elegen, a kik Gutenberg dicsőségét megirigyelték s a babért a maguk számára követelték. A történelem kérlelhetetlen igazságszeretete azonban leálczázta ezeket és, a mennyiben az akkori hézagos források lehetővé tették, Gutenberg szerzőségét megállapította. Nemcsak a szétszedhető és ismét összerakható betűket találta fel ő, hanem a kézi-sajtót is ő használta először, s az addig még csak barnás festéket feketére javította. Valóban atyja volt tehát a könyv- nyomtatásnak. Érdemei semmit sem vesztenek értékükből az által, hogy a kínaiak állítólag már Krisztus születése előtt egy gyakorlati sokszorosító eljárás birtokában voltak, vagy hogy a rómaiak gyermekeik részére, elefánt- csontból vagy érczből összerakható és szétszedhető ABC-t készítettek, mely art a szolgált, hogy a gyermekek az olvasásban gyakorolhassák magukat. Cicerónak egy ily ABC-re vonatkozó kijelentése már teljesen magában foglalja a betűszedés alapgondolatát. Gutenberg érdemei ennek daczára nem kisebbek, mert megtalálta a módját annak, hogy találmányát mikép terjeszsze minél szélesebb körben és annak népszerűsítését biztosította. Francziák, angolok, oroszok, spanyolok és svédek egyaránt siettek az új művészet elsajátítására s hazájukban való terjesztésére. Sőt még a Balkán-
