Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
726 félszigeten is kezd Gutenberg találmánya a XV. század vége felé elterjedni, mig 1483-ban II. Bajazid szultán azt halálbüntetés terhe alatt eltiltotta. Csak 1727-ben engedte meg III. Ahmed szultán egy államnyomda felállítását, melynek fáradhatatlan igazgatója a magyar származású Ibrahim effendi vala. Az amerikai szárazföldön Mexiko dicsekedhetett az első nyomósajtóval, mig a hittérítők, kereskedők és kutató utazók érdeme, hogy Gutenberg művészete a többi világrészben is elterjedt. Magyarországon az első, tudniillik a budai nyomdát Mátyás király tudós alkanczellárja, Geréb Mátyás budai prépost (2000 ezüstforintnyi költséggel) Hess András által állíttatta, a kit e czélból Velenczéből Budára hivattak. Itt jelent meg 1473-ban a Chronicon Budensae. A műveltség terjedésével a könyvnyomtatás is mindig több tért hódított, s még sem terjedt az az első századokban oly gyorsan, mint az a hasonló kihatású találmányokkal a mi napjainkban történni szokott. Gondoljunk csak a villamosságra, a mely kevés évtized alatt mindent hatalmába kerített, vagy a gőzre. Alig indult meg 1840-ben az első vasúti vonat, s a lavina feltartóz- hatatlanul gördült tova, mindent magával rántva, a mi útjában állt. Mindenesetre nem szabad felednünk, hogy abban az időben, midőn Gutenberg találmánya közkincscsé lön, az emberek látóköre oly szűk volt, hogy majdnem csodaszámba megy, ha Gutenberget egyátalában komolyan vették. Hisz még a mi felvilágosodott korunkban is minden új találmány elé a gyakran nagyon is indokolt kétkedés hatalmas akadályokat gördít. Mennyivel nehezebb lehetett a sikeres működés valamely új eszmének terjesztésével a XV. században ? Hogyan kívánhatjuk tehát, hogy a középkor jobban lásson, mint az újkor ? De mindez a geniális eszme további fönmaradását nem gátolhatta. Az eszme örökké él és megvalósitása csak idő kérdése. Ha termékeny talajra talál, csírázik és virágzik, dús gyümölcscsel jutalmazván azokat, kik benne biznak. Tekintsünk el ezúttal a könyvnyomtatásnak a többi államokban való terjedésének részletes leirásától és szorítkozzunk csak Magyarországra. A XVI. században, Erdélyt nem számítva, Magyarországon csak 23 helyen volt könyvnyomda. Ez a szám a XVII. században csak 15-tel szaporodott, mig a XVIII. században csak 20 nyomdával keletkezett több. Látjuk tehát, hogy Gutenberg megelőzte korát, miután ez nem volt képes találmányának nagy kihatását megfelelően méltányolni és annak gyorsabb elterjedését előmozdítani. Hazánkban leginkább a czenzura bilincse akadályozta meg eme kiválóan fontos és áldásdús iparág gyorsabb elterjedését. Csak a legújabb idő fogadta Gutenberg eszméjét tárt karokkal és ismerte föl a könyvnyomtatás áldásdús hatásának nagy horderejét. A XIX. században, különösen annak második felében a könyvnyomtatás hazánkban roppant haladást tett és nagy elterjedést nyert. A m. kir. központi statisztikai hivatal által az 1890. évben végrehajtott népszámlálás eredményei alapján összeállított statisztikai kimutatásból a hazai kő- és könyvnyomdákra, továbbá a könyvkötő műhelyekre és segéd- személyzetükre nézve, alant közölt táblázat szerint, következő adatok állanak rendelkezésünkre.
