Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
642 A szőnyegek behozatali többlete közel állandó, a mi, mert enemü iparunk még igen kezdetleges, a szükséglet állandóságát jelzi. Pokróczokból a behozatal többlete folyton csökken, sőt az utolsó évben már kiviteli többletünk volt, a mi e nemű iparunk megfelelő fejlődését jelzi. b) Lenáruk. A szövetek behozatali többlete rohamosan csökken, ez azonban nem tudható be leniparunk haladásának, mert ez, mint az ezredéves kiállítás eredményeinek méltatásából láttuk, csak kis mértékben fejlődött. Ezt a jelenséget a len- és a'pamutáruk között dúló harcznak kell betudnunk, a melyből a pamut kerül ki győztesen, miért is fogyasztása oly rohamosan növekedő, mint a hogy csökken a len fogyasztása. Kétségtelen, hogy a lenáruk a pamutáruk versenye folytán még további veszteséget is fognak szenvedni, teljesen azonban ki nem szorittatnak, mert számos czélra, nevezetesen zsebkendőkre, törülközőkre, asztalneműkre, női ingekre és kórházi ágyneműkre a len alkalmasabb s ép ezért a leniparnak továbbra is megvan a maga életképessége. A lenfonalak behozatali többlete szintén fogy. Ezt ha tekintetbe veszszük, gyáriparunk növekedett, fonógyárak azonban nem keletkeztek, kézműiparunk — kis takácsaink — rohamos hanyatlásának tudhatjuk be. c) Pamutáruk. A fonal behozatala, illetőleg ennek többlete, igen lassú csökkenést mutat, a mi fonógyáraink növekedésének tudható be. A szövetek behozatala azonban gyorsan növekedik, a mi a lenáruknál jelzett körülmények és szövőiparunk aránylag|igen lassú növekedésének az eredménye. Meg keli még itt’említenem, hogy a pamutárukban benfoglaltatnak a kékfestők czikkei és egyéb festett áruk. d) Jutaáruk. A szövetek behozatali többlete rohamosan csökken. Ha tekintetbe veszszük azt a körülményt, hogy a kenderrel szemben ép oly sikeresen küzd, mint a pamut a len ellen, tehát hogy tényleges össz-szükség- letünk nem csökkenhetett, igy e jelenség egyedül jutaiparunk örvendetes fejlődésének tudható be. Ez az egyetlen iparág, a mely kellő mértékben fejlődött. Jutafonó-szövőgyáraink több fonalat készítenek, mint a mennyit felszőni képesek s mert önálló jutaszövőgyárakkal még nem rendelkezünk, a felesleg fonalat külföldre viszik, miért is jutafonalakból kiviteli többletünk van. e) Kenderáruk. A fonal behozatali többletének növekedése a vastag kötelek gyáriparának és a ponyva- s tömlőszövésnek fejlődésére vezethető vissza. f) Kötöttáruk. E czím alá az összes kötöttárukat foglaltam. Ide soroltam a gyapjU) len, pamut és selyem kötöttárukat, a melyek behozatali többlete lassú növekedést mutat, a mi arra enged következtetni, hogy az e nemű iparunk még szükségletünk növekedésének arányában sem fejlődött. g) Csipkeáruk. Ilynemű áruk nálunk egyátalában nem, illetőleg csak háziiparilag igen kis mennyiségben készülnek. h) Selyemáruk. Selyemárukban a behozatali többlet folyton növekedik, a miből, mert selyemiparunk még nagyon is fiatal, a szükséglet rohamos fejlődésére lehet következtetni. * * -*
