Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Kőszénbányászat - Kőszénbányászatunk mívelése és gazdasági viszonyai millennáris kiállitásunk évében
55 Külön pavillonban tanulságosan és czélszerüen rendezve, kőzet és barnaszén-mintákat, bányászati szerszámokat, modelleket, terveket, térképeket és földtani szelvényeket láttunk. Albumokban a társulat közművelődési és közegészségi intézményeit mutatta be fényképekben. Tokod mellett Esztergommegyében a társaság nagyobb szénterület feltárásához fogott, mely immár befejezéséhez közeledik és oly hatalmas szállítógépekkel lesz felszerelve, hogy az évi termelés lényegesen fokozható lesz. Salgótarjáni hő szénbánya-részvény tár sül at Budapest. Bányászkodik Nógrád- megye füleki járásában Salgótarján területén. 1. József-akna, melynek távolsága a salgótarjáni vasúti állomástól 3450 méter. Itt csak egy lefejtésre méltó telep létezik, melynek átlagos vastagsága 1 "2 méter. A széntelep fedőkőzete a rhyolittufa, de azért gyakran a széntelep és rhyolittufa között egy duzzadó agyagréteg is található. A telep fekvője csillámdús homokos agyag. Az utolsó öt évi széntermelésnek átlaga 1,500.000 métermázsa. A termelt szén már a fejtési műhelyen nagyság és minőség szerint lesz osztályozva és a bányából minden további osztáfyozás nélkül egyenesen a vasúti kocsiba kerül. E szénbánya 1879. évben keletkezett. Kokszolási czélokra a szén nem alkalmas, de nyersgáz gyártására igen. 2. Forgách-akna. Ez a vasúti állomástól 2620 méter távol. Ez aknában is csak egy lefejtésre érdemes telep van l'a méter átlagos vastagsággal. Fedőkőzet a rhyolittufa és gyakran a széntelep és rhyolittufa között az előbb említett duzzadó agyagréteg is található. A széntelep fekvője csillámdús homokos agyag és homokkő. Az utolsó öt évi széntermelés átlaga 1,000.000 métermázsa. A szén osztályozása nagyság és minőség szerint már a fejtőhelyeken történik. E szén kokszolható ugyan, de nyersgáz előállítására nem alkalmas. 3. Lajos-tárna. A salgótarjáni vasúti állomástól 10.800 méter távol és egy átlag 2'2 méter vastag széntelepet művel. Az utolsó öt évi széntermelés átlaga 1,000.000 métermázsa. A szén osztályozása szintén már a bányában történik, kokszolásra nem alkalmas a szén, de nyersgáz-gyártásra igen jól használható. 4. Az I. és 11-ik számú Lajos-tárnák Nógrádmegye füleki járásában, Kazár község határában fekszenek és a salgótarjáni vasúti állomástól 1.400 méter távol vannak telepítve. A fejtésre kerülő széntelep átlag vastagsága 2*2 méter, fedője rhyolittufa, fekvője homokkő. Az utolsó öt évi széntermelés évi átlaga 600.000 métermázsa, mely már fejtés közben a bányában osztályoztatik. Kokszolásra nem alkalmas e szén, de nyersgáz gyártására igen jónak bizonyult. 5. Királytárna. Ez a salgótarjáni vasúti állomástól 4000 méter távol esik. A telep 2*a méter vastag, fedőkőzete homokkő, fekvője rhyolittufa. Az utolsó három évi széntermelés évi átlaga 300.000 métermázsa.
