Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Kőszénbányászat - Kőszénbányászatunk mívelése és gazdasági viszonyai millennáris kiállitásunk évében
56 A szén nem kokszolható, de nyersgáz-gyártásra alkalmas. 6. Zichy-akna. Ez szintén Kazár község határában létezik, 10.500 méter távolságra a salgótarjáni vasúti állomástól. A telep 2 a méter vastag és az utolsó öt évi széntermelés évi átlaga 150.000 métermázsa ; a termelt szén már a fejtési műhelyeken osztályoztatik, és itt a szén a bányából kivételesen egy rácsra kerül, hogy a daraszéntől tisztuljon és csak azután vasúti kocsikba. Kokszolásra nem, de nyersgáz gyártására igen alkalmas e szén. 7. Róna-tárna. Róna község határában van telepitve és a salgótarjáni vasúti állomástól 10.500 méter távol esik. Egy három méter vastag széntelepet művel, melynek fedője rhyolittufa, fekvője agyag és egynéhány helyen 25 méter vastag bazaltréteg, vagy agyagréteg bazalt görgeteggel. 400.000 métermázsa az utolsó öt évi széntermelésnek évi átlaga és a szén osztályozása itt is már a bánya fejtőműhelyein történik. E tárna 1891 óta létezik. A szén nem kokszolható, de nyersgáz-gyártásra alkalmas. 8. Ferencz-akna. Kazár község határában, 11.500 méter távol a salgótarjáni vasúti állomástól fekszik és egy átlagosan 2‘a méter vastag széntelepet művel, ennek fekvője rhyolittufa, a széntelep és rhyolittufa között egy duzzadó agyagréteg is találtatik, a fedőközet csillámdús homokos agyag és homokkő. 110.000 métermázsa az utolsó öt évi széntermelésnek évi átlaga. A lefejtett szén már a bányában osztályozva, egyenesen a vasúti kocsiba kerül, kokszolásra nem alkalmas, de nyersgáz gyártására jónak bizonyult. 9. Károly-akna. Baglasalja község határában létezik, 4000 méter távol a vasúti állomástól; a telep átlagos .vastagsága l'a méter, fekvője rhyolittufa, gyakran a már említett duzzadó agyagréteggel, a széntelep és rhyolittufa között, fekvője pedig csillámdús homokos agyag. 500.000 métermázsa az utolsó öt évi széntermelésnek évi átlaga. A szén osztályozása már a bánjmban történik. Kokszolásra a szén nem alkalmas. A salgótarjáni kőszénbánya-részvénytársaság 1866. lett alapítva és jelenleg 3112 szakmunkásnak és 123 napszámosnak ad foglalkozást, az üzem fen- tartására pedig 3000 lóerejü különféle munkagép áll rendelkezésre. Társulati iskolák, munkáslakások, kórházak és élelmi szertárak az alkalmazottak szellemi és anyagi jólétéről gondoskodnak ; a társláda vagyona már 367.582 forintra rúg. A társulat külön pavillonban szerepelt az ezredéves kiállításon, melynek földszinti részében a néző közönség a kőszénbánya belsejét látta, dolgozó bányászokkal és innét az emeleti terembe jutván, tanulságos kőzetgyűjteményeket, modelleket, képeket, helyrajzi, geológiai és egyéb térképeket talált, melyek ezen hazai bányavállalatnak magas nívójáról úgy technikai, mint kulturális tekintetben tanúskodtak. Reisz Vilmos örökösei Turdosin, Arvamegyében. Bányászkodik Lignitre Alsó-Stepano és Lavkó községek határában. Bemutatta bányaterményeit, továbbá helyrajzi és egyéb térképeket. III. Szepesiglói bányakapitánysági kerület. Ezen kerület egyedüli szénbányája Somodi Abauj-Tornamegyében, csak a magyar királyi földtani intézet ásványszén-kiállitásában volt képviselve szénmintákkal
