Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
430 csövek által van összekötve, minek folytán a hőmérsékletváltozásoknak megfelelően eléggé akadálytalanul mozoghat. Azon czélból, hogy a felső kazánba rohamosan felszálló viz mihamarább megcsendesüljön, a mi lehetőleg száraz gőz nyerésének egyik főfeltétele, a viz és gőz keverékét felvezető csövekkel szemben a felső kazánban két hullámtörő lemez van alkalmazva, a keresztkazánnak a hossz- és keresztkazán gőz- és viztereit összekötő nyílásai pedig úgy vannak elrendezve, hogy a közöttük a rendes vízállás magasságában megmaradó lemez szintén hullámtörő gyanánt hat. A felső kazánnak másik lényeges részletét a gőzgyűjtőben elhelyezett, tehát a gőz által állandóan fűtött vizelkülönitő képezi. Ezen a kivezetett gőz nagy sebességgel csavarszerüen árad át, miközben a vele ragadott viz a czentrifugális erő folytán a vizelkülönitő oldalaihoz vetődik, melyekről lecsurogva, a kazánba visszafolyik. Az alsó kazánnak érdekes részletét a fejcsöveknek az egyes vízcsövekkel szemben lévő zárófödelei képezik. Az illető lyukak, valamint födeleik befelé tágulóan kúposak, a födelek pedig a lyukaknál valamivel kisebb átmérőjüek, úgy hogy kívülről bedughatok. Bedugásuk után körkeresztmetszetü vörösréz- gyűrűt tesznek a födél alá, mely a kengyelsrófnak meghúzása után megbízható és tartós tömítést létesít, annyival is inkább, minthogy a födelet a gőz nyomása is fészkébe szorítja. Teljesen újdonságnak tekinthető a Budapesti szivattyú- és gépgyár-részvénytársaság (ezelőtt Walser Ferencz) által kiállított és a kazánházban üzemben tartott 120 m2 fűtőfölületü Melzer-féle vizcsöves kazán, a mennyiben az országban az első ilynemű kazán volt. Ez a kazán különben a Steinmüller- félével majdnem azonos ; attól csak gőz- és víztartója különbözik, melybe tágas, majdnem az egész felső kazánon végig nyúló zárt henger van helyezve. A tápláló cső ennek a hengernek egyik végébe nyílik ; a viz a hengerben megmelegszik és a másik végén alkalmazott csövön a felső kazán vizterébe jut. Ez előmelegítő henger alkalmazásának czélja az, hogy a vízből meghevü- lése közben kiváló iszap ne jusson a tulajdonképeni kazánba, hanem az előmelegitőben maradjon, melyből a kazán vizterébe vezető csőnek elzárása után üzem közben is kifolyatható. Másik újdonságot képeztek a Budapesti szivattyú- és gépgyár-részvénytársaság (ezelőtt Walser Ferencz) által kiállított Schmidt-féle túlhevítő kazánok, melyek meghonosításán a nevezett gyár már hosszabb idő óta fáradozik. A kazánházban 55 lóerős Schmidt-féle gőzgéphez való ilyen túlhevítő kazán volt üzemben, a gépcsarnokban pedig ugyanolyan 12 lóerős kazán volt kiállítva. E kazánok szerkezetének veleje az, hogy aránylag a termelt gőzmennyiséghez igen kis fűtőfölületüek, a gőzfejlesztővel azonban gőzszáritó és túlhevítő közvetetlenül kapcsolatos. Ez utóbbiakban a gőzfejlesztőben termelt nagyon nedves gőzben foglalt viz is gőzzé változik, az igy nyert száraz gőz pedig az ugyanoly feszültségű telitett gőznél jóval nagyobb hőmérsékletre jut. Az 55 lóerős gőzgéphez való ilyen kazánt szabadon álló hengeres kazán, abba helyezett tűzszekrény és ezt keresztező két vízcső képezte. E 12'25 m2
