Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)

Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók

431 fűtőfölületü gőzfejlesztő fölött, ahhoz közvetetlenül csatlakozóan 28'7 m2 fűtő- fölületü gőzszáritó és túlhevítő volt alkalmazva, melyet tűzálló burkolat és tágas kürtő közé helyezett kanyarulatos csőcsoportok képeztek. A tűzszekrény- ből felszálló nagyhőmérsékletü fűtőgázok rendes üzem alatt a száritó- és túl­hevítő csöveket fűtik, szükség esetén azonban a csőcsoportok függőleges középvonalában elhelyezett kürtőn közvetetlenül a kéménybe is bocsáthatók. A gőzfejlesztőnek kis térforgatu gőzteréből a nedves gőz a legalsó cső­csoportba jut, a melyet a legnagyobb hőmérsékletű fűtőgázok érik, minek folytán itt a gőz részben megszárad, részben pedig túl is hévül. E csőcso­portból ez a gőzkeverék a kazánon kívül elhelyezett tágas csőbe kerül, mely­ben a nedves és túlhevitett gőznek keveréke kiegyenlítődik és mint 170—480° C. hőmérsékletű telitett gőz a tulajdonképeni túlhevítő csőcsoportnak legfelsőbb, tehát azon részébe jut, melyet már a kéménybe áradó, tehát legcsekélyebb hőmérsékletű fűtőgázok érintik. E túlhevítő csőcsoporton a gőz épen ellen­kező irányban árad végig, mint a mely irányban a csöveket körülfoglaló fűtőgázok felfelé szállnak, minek folytán mindinkább meghevül, úgy hogy a túlhevitő csőcsoport alsó végén kb. 350—380° C. hőmérséklettel kerül a gőz­géphez szolgáló csővezetékbe. Ily módon a gőzfejlesztő fűtőfölületének 3—4-szer akkora igénybevétele mellett, mint a milyen más kazánoknál szokásos, a Schmidt-féle kazán 170— 200° C-al túlhevitett gőzt szolgáltat. Kisebb méretű szabadon álló kazánt Sturzer József budapesti czég, Tedeschi és Társai temesvári gépműhelye és Mannák Vincze budapesti czég állítottak ki, az ily kazánok azonban nem képezik a nevezettek állandó és nagyobb mennyiségben készülő gyártmányait. Teljesség kedvéért megemlítem, hogy a Danubius-Schoenichen-Hartmann részvénytársaság a gépcsarnokban két egyenlő, egyenként 82 m2 fűtőfölületü hullámos csövű hajókazánt is állított ki, a Dunagözhajózási részvénytársaság pedig különböző tipusu hajókazánjainak egész sorozatát mutatta be a folyam- és tengerhajózási csoportban. Végül megemlítendő, hogy a Danubius-Schoenichen-Hartmann részvény- társaság a gépcsarnokban 2'68 m. átmérőjű, 11.300 1. ürtartalmu, domború véglapu kátránypároló kazánt is állított ki, a mivel e speczialitásban való jár­tasságát is kimutatta. * * * A kazánokban fejlesztett gőznek túlhevitésére ugyan helyenkint nálunk is használnak mind a kazánokkal közvetetlenül kapcsolt, mind külön tüzelésű túlhevítőket, a kiállításon azonban — az említett Schmidt-féle túlhevitő kazántól eltekintve — csakis egy, még pedig külön tüzelésű Schwoerer- féle túlhevitő volt, melyet Láng L. gépgyára állított ki. E Schwoerer-féle túlhevítőt 8 darab függőlegesen elhelyezett, egyenként 3 m. hosszú, kivül-belül bordás csőelem alkotta, mely két sorban párosán felállított csőelemeket zig-zegüen könyökös csövek kötötték össze. A cső­elemek kívül körűiét irányú, belül pedig hosszirányú bordákkal készültek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom