Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)

Fémbányászat és kohászat - Fémkohászat

185

a Maassörterekben, a biengarti, altenbergi, wolfseifeni és birkelni bányákon, nemkülönben a Gugl-hegy ormától déli lejtőjén, egészen a völgy aljáig húzódnak.

Az egyes erek legnagyobbrészt tiszta, jó minőségű, finom szemű, világos színű pátvaskőből állanak, mely csak a felső rétegekben mállott barnavaskő, helyenkint üveges barnavaskő beágyazásokkal.

A dobsinai Vashegy bányabirtokosai közt első helyen említjük Fülöp szász-coburg-go thai herczeget.

Vasköveinek kémiai alkatát Schelle Róbert akadémiai tanár vegyelemzései szerint akövetkező táblázatban közöljük.

A dobsinai és sajómenti vaskövek kémiai alkata.

1

1 A bánya neve

SÍ 02

c

a>

ClH

Fe O

Ő

<

Mn O

Ca O

Mg O

c/i

Cu O

ő-s-o

O c* ü

Összesen

Fe tar- I talom

Andrei Maassörter pátvaskő ....

8‘57

1-49

43'50

0*32

2*88

2*28

5*14

0*05

ny.

ny.

35*79

100*02

34*86

Apollonia Biengarten

pátvaskő ....

4*65

1 *90

43'13

0*42

2*91

3*85

5*59

0*04

ny.

ny.

37*43

99*92

34*87

Vereinigte Biengartenféld pátvaskő . .

4*71

1 *36

43'60

0*64

2-91

3*70

5*61

0*20

0*03

—

37*60

100*36

34*85

Simoni Altenberg pátvaskő ........................

4'89

1 '76

42‘67

2*62

3*06

3*37

5*24

0*14

0*02

—

36*47

100*24

34*31

Jakobi Hauptfeld Gugel barna vaskő .

10*oo

69'70

0*59

2*72

4*92

0*75

0*50

0*12

ny0*oi

10*95

100'26

49*24

Mathei-Gugel barna vaskő ........................

36*34

48'86

3*04

3’16

0*10

0*04

0*02

0*04

0*52

8*io

100*22

34*19

Gottliebfeld Gugel

barna vaskő . .

43*14

41‘86

1 06

2*97

1 *90

0*60

0*55

0*02

0*08

0*08

7*68

99*96

30*12

Willibald Maassörter

pátvaskő ....

2*96

1 '91

45*72

0*31

3*44

3*25

4*71

ny.

0*13

ny.

37*8o

100*26

3 6 * 9ij

Jakobi Hauptfeld Gugél pátvaskő . .

4*14

4'56

00

CM

0*65

3*25

4*oo

4*60

0*14

36*24

100*26

35*77

Az itt felsorolt bányahelyeken a vasköveket kevés kivétellel külfejtéssel nyerik, évi 100.000 métermázsányi mennyiségben.

Olvasztásuk a 8 km. távolságban, Szepesmegyében, a határhoz közel fekvő sztraczenai olvasztóban történik, melyről alább bővebben szólunk.

Dobsina r. t. városa évenkint 120.000 q. vaskövet termel bányáiban ; e vasköveket két nagyolvasztója* bérlőinek köteles szállítani.

* A gölniczvölgyi olvasztó (14. ábra) 1680-ban épült ; első nagyolvasztó volt Magyar- országon. A második 1703 és 1712 közt létesült a Rákóczy által gömörmegyei kormány- biztossá kinevezett Lányi Pál kormányzása idejében. 1788-ban az olvasztók összes hámoraival együtt évi 470 forinttal bérbe voltak adva. 1824—1835-ig házilag kezelték, 1835—1871-ig Coburg herczeg bérelte.

Azután egymásután Szontagh Márton, gróf Andrássy Manó, a kir. kincstár, Sárkány Miksa stb. tartották bérben.